A Hulladékcsökkentési héten többször eszünkbe jut az, hogy hogyan oldották meg elődeink, ha szállítottak valamit vagy ajándékoztak. Léteztek csomagolópapírok? Voltak eldobhatós ,,költöztető dobozok”? Ennek jártunk utána és hoztunk érdekes történeteket, tárgyakat a Gödöllői Királyi Kastély állandó és időszaki kiállításából.

Utazik az udvar

A bécsi székhelyű királyi udvartartás gyakran utazott a különböző tartományokba, akár hosszabb időre is. Magyarországon a  hivatalos ügyeket Pest-Budán intézték, ahová gőzmozdonnyal 11 óra alatt jutottak el. Akkoriban utazóládákban helyezték el a csomagjaikat: a ruhákat egymásra fektetve, külön ládákban a könyveket, egyéb használati tárgyakat. A kalapokat henger alakú speciális kalapdobozokban szállították. A törékeny tárgyakat, mint például a porcelán étkészleteket szalmával kibélelt faládákban hozták magukkal. A papír nagyon drága anyag ebben az időben, a szalma és a fa sokkal olcsóbb volt és többször is fel tudták használni. Az ékszereket és a díszgombokat méretre szabott, selyemmel bélelt, besüllyesztett dobozban utaztatták, hogy ne tudjanak elmozdulni, összekoccanni. Az olyan üvegcséket, mint például a Ferenczy Ida lakosztályában látható parfümös üvegcséknek csavaros volt a teteje. Nem létezett még szilikontömítés, így csak egy megoldás volt, hogy ne boruljanak fel: méretre szabott faládika. Ha lezárták a fedelét, akkor az üvegre rászorította a tetejét. Ferenczy Ida tulajdonában maradt fenn az 1870-es évekből származó dobozka, amely egészen Angliából utazott a felolvasónő lakosztályába. 

Egy különleges ajándékcsomag

A Habsburg V. Károly császár 1548-ban vezette be madridi udvarában azt a szertartásrendet,  melyet egészen 1918-ig követtek. Ennek egyik legkiemelkedőbb része volt az ún. nagycsütörtöki lábmosás szertartása, melyet a bécsi udvarban is végeztek. Krisztus nagycsütörtöki cselekedetére emlékezve már a középkorban a bizánci császárok és a katolikus egyház is szokásává tette ezt a szertartást. A bécsi udvarban a madridi szokást követve és a tizenkét apostolra utalva tizenkét rászoruló, 75 évnél idősebb férfit és tizenkét asszonyt választottak ki Nagycsütörtök reggelére. Számukra külön szentmisét celebráltak, majd a Hofburgban tizenhat fogásos reggelit szolgáltak fel nekik, amit nem érinthettek, ám a szertartás után magukkal vihették az étkeket. Ehhez egy festett fadobozt készítettek számukra, melyben egy cserépkancsót, egy ónkupát és az érintetlen ételeket helyezték el. A prelátus és segítője vizet öntött a kiválasztottak lábára, majd a császári pár eléjük térdelt, jelképesen csókkal érintették lábukat és megtörölték azt. Az idősek mindegyike egy aranydukátokkal teli erszényt kapott, majd az egyik idős köszönő szavai zárták a szertartást.

A bécsi udvari élettel kapcsolatos számos érdekességet ismerhetnek meg a 2024. január 28-ig nyitva tartó Schönbrunn kincsei Gödöllőn c. időszaki kiállításunkon.

https://kiralyikastely.hu/schonbrunn-kincsei-godollon-aktualis-kiallitas.html

Karácsonyi készülődés, avagy - becsomagolták-e régen az ajándékokat? 

Ha a karácsonyi készülődésre gondolunk, a megfelelő ajándék kiválasztása mellett eszünkbe juthat, vajon hogyan és mibe is fogjuk majd csomagolni a szeretteinknek szánt meglepetéseket? Miben adták át egymásnak a karácsonyi ajándékokat a 19. században? Vajon Erzsébet királyné Gödöllőn töltött karácsonyai alatt milyen csomagolást kaptak az ajándékok? 

A királyi család 1867-től használta pihenőkastélyként a gödöllői kastélyt, melyet I. Ferenc József magyar királlyá koronázása alkalmából kaptak meg használatra a magyar államtól. Családi körben 9 alkalommal töltötték a kastélyban az ünnepet. Erzsébet királyné Münchenben született és Bajoroszágban töltötte a gyermekkorát, a német területről eredő karácsonyi fenyőfaállítás szokását ő honosította meg Gödöllőn. A királyi család idejében a kastély Dísztermében kapott helyet a mennyezetig érő feldíszített fa. Meglepő lehet számunkra, hogy a 19. században maga a karácsonyfa is ajándéknak számított, így került például külön, személyes meglepetésként feldíszített fa a királyi gyermekek lakosztályába, vagy a személyzetnek az ő közösségi helyiségükbe is a kastélyon belül. A 19. század második felében népszerű ajándéknak számító könyvek, írószerek, bonbonok, ékszerek és a gyermekek számára a különféle játékok nem kaptak külön csomagolást, az ünnepi hangulatot az ajándékoknak a karácsonyi díszben pompázó fenyőfa adta. Egy érdekes csomagolási megoldást választottak 1889 karácsonyán, mikor Rudolf trónörökös egyetlen gyermekének, akit Erzsinek becéztek több ajándék mellett egy üvegszekrénybe elhelyezett könyvtárat ajándékoztak. Ez a ,,csomagolás” a későbbiekben a benne lévő ajándékkönyvek tárolóhelyeként is szolgált. 

További érdekességeket és kulisszatitkokat a királyi karácsonyokról az alábbi oldalon találhatnak: 

https://wakelet.com/wake/3G4R3-pCo9ZJOHR_G559o 

Szeretettel ajánljuk az alábbi Adventi Kastélynapok rendezvényünket, ahol megidézzük a békebeli karácsonyok hangulatát 2023.12.16-17-én, egy ünnepi hétvége alkalmával!

https://kiralyikastely.hu/xxii-adventi-kastelynapok-godolloi-kiralyi-kastely.html 

Demeter-Guba Erzsébet

Lovas Orsolya

Villangó-Török Ivett

A gödöllői kastély épített díszei, szobrai és az itt őrzött műtárgyak közül szemezgettünk mitológiai témájú minisorozatunkban. A befejező részben olyan figurális épületdíszeket nézünk meg közelebbről, amelyekhez nem köthető az előbbiekhez hasonló történet, ám az emberi érzések és hiedelmek legősibb rétegeit idézik meg.

Bajűző maszk és hadi ékítmények az udvari homlokzaton (fotó: Kovács Éva Marianna)

A gonosz elűzésére gyakran kőből, vagy fából faragott állat- ember-, vagy mesebeli szörny grimaszoló fejét ábrázoló díszeket erősítettek az ajtókra, az ablakok fölé és a homlokzatokra. Ezek eredetileg a bent lakó családot voltak hivatottak megvédeni a rosszindulattól és a betegségtől, később már inkább csak díszítményül szolgáltak. Ilyen fejeket, szám szerint hármat találunk a főhomlokzati erkély tartógerendáit „ábrázoló” kiugrások végén, süttői mészkőből szépen kifaragva, és valószínűleg ilyen szerepe van a mellvédrács tartóoszlopain posztoló csúcsos süveget viselő figuráknak is. De hasonló eredetű a belső udvari homlokzat középső ablakát koronázó aranyozott stukkódísz is, amely sugarakkal ékített férfifejet formáz.

Bajűző figura a főhomlokzat erkélytartóján (fotó: Kovács Éva Marianna)

Bajűző maszk és hadi ékítmények az udvari homlokzat ablakai felett  (fotó: Kovács Éva Mariann)

Más díszítőelemek, mint a kastély több pontján is megtalálható trófeumok, vagyis hadi ékítmények a bent lakók hadi érdemeire utalhatnak. Bár I. Grassalkovich Antal nem katonai pályafutása miatt lett az uralkodó kegyeltje, de a hadi díszek használata mégsem érdem nélküli: az osztrák örökösödési háború során 1741-ben több hónapot töltött a csatatéren, és azt tette, amiben jó volt: gondoskodott a hadsereg ellátásáról, elhelyezéséről és utánpótlásáról.

Címerek, trófeumok és maszkok. A főhomlokzat teljes pompájában (fotó: Kovács Éva Marianna)

Trófeumok és posztoló katonák a főbejárat fölött (fotó: Kovács Éva Marianna)

A család státuszát szimbolizáló jelképek, címerek és címerelemek is felfedezhetők az épületen. Ezek a büszkeség és a hatalom jeleiként értelmezhetőek. Ilyenek a bejáratot őrző őrök kőbódéi, A kőkorlát oroszlánjai, az erkély korlátjának kovácsolt vas címere, még a homlokzati abrakrácsokat ékesítő három rózsa motívum is, amely a Grassalkovichok címerének legrégebbi alkotóeleme volt.

Grassalkovich címer (fotó: Faludi Ildikó)

Kapusfülke a főbejárat előtt (fotó: Kovács Éva Marianna)

Kapusfülke a főbejárat előtt (fotó: Kovács Éva Marianna)

Ablakrács a Grassalkovich-rózsával (fotó: Kovács Éva Marianna)

Mindezek persze csak ízelítőjéül szolgálnak a kastélyban és parkjában fellelhető számtalan apró és nagyobb szépségnek, érdekességnek. Érdemes személyesen is felfedezni ezeket, és vissza-visszatérni újabb kedvencekért, hiszen az ódon épület még számtalan meglepetést tartogat.

Kovács Éva Marianna