Flóra & Fauna - a Gödöllői Királyi Kastély parkjában
A biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség többféle módon megjelenik a Gödöllői Királyi Kastély parkjában. A 26 ha nagyságú terület ideális életteret biztosít számos növény és állatfaj részére. A teljesség igénye nélkül néhány példa, amely igazolja ezt az állítást
Együtt élnek itt a 100 évesnél idősebb, közel 30 m-es faóriások ( Hegyi mamutfenyő, Molyhos tölgy, Kocsánytalan tölgy) a sztyepp rétek, lősz gyepek védett növényével, a 10-30 cm magas Janka tarsókával. Jól megférnek egymással a történeti, tájképi kert idős Erdei fenyői az eredeti erdőtársulásokat képviselő Kislevelű hársakkal. A sokféleséget tükrözi az is, hogy megtalálhatók a kertben a pusztaréthez hasonló vadvirágos gyepfoltok, de a romantikus tájképi kert telepített növényzete is.
Ha a felújított kert sétaútjain végigsétálunk, megcsodálhatjuk az évelők sokszínűségét, de más is felkeltheti a figyelmünket. Beporzók lepik el a virágzatokat, táplálékot gyűjtve maguknak. Ezek a rovarok előszeretettel látogatják többek között a macskamentát, orvosi zsályát, levendulát, fáklya liliomot, varjúháj, gémorr és veronika féléket. A különféle hasznos rovarok a hátsó kertrészekben is bőven találnak táplálékforrást, amelyet a terület szakaszos kaszálásával próbálunk fenntartani. A házi méhek számára a sok korai juhar és hárs biztosít eleséget. A rejtett életmódú rovaroknak azáltal is életteret biztosítunk, hogy az elpusztult és kivágásra került fák fatörzséből és ágaiból egy részt a helyszínen hagyunk.
Az idős fák természetes odvai kiváló fészkelő- és búvóhelyet biztosítanak számtalan madárfajnak és denevérnek. A gazdag madárvilág fészkelését mesterséges fészekodúk kihelyezésével is segítjük. A téli madáretetést két nagyméretű önetető segíti, és két itatóhely is a madarak rendelkezésére áll. Széncinkék, fakopáncsok, fekete harkály és zöld küllő jelenléte mindennapos a kertben, de fülemüle is fészkel a bokrok között. A figyelmes sétálók ökörszemet, vagy sárgafejű királykát is hallhatnak és láthatnak. Elmondható az is, hogy egy hollópár évről évre fészkelőhelyül választja a kastélypark egyik fekete fenyő csoportját.
Végül érdemes említést tenni az itt előforduló emlősökről, bár a jelenlétük nem annyira szembeötlő mint a madaraké. Nappal inkább csak mókusokkal találkozhatunk, de néha sün és mezei nyúl is felbukkan. A kistestű rágcsálók közül cickányok, erdei egerek is előfordulnak szép számmal, eleséget biztosítva ezzel az éjszaka aktív baglyoknak. Közülük a macskabagoly különösen szereti a kastélypark idős fáinak odvait, vagy a kastély melléképületinek padlástereit.
Weidl Tamás