Kastélytörténet 2024-es új szerzeményeink tükrében
Válogatás az elmúlt évben a gyűjteményünkbe került műtárgyainkból
A Gödöllői Királyi Kastély Múzeumi Gyűjteménye 2024 folyamán számos műtárggyal gazdagodott. A közösségi médiában követőinknek minden héten bemutattunk új szerzeményeinkből egy-egy darabot. Az alábbiakban ezen rövid írásokból válogattunk tizenkettőt, amelyek reményeink szerint rávilágítanak gyűjteményünk sokféleségére. Fogadják szeretettel!
A gödöllői kastélyt Grassalkovich I. Antal építtette a 18. század derekán. Az uradalom III. Antal 1841-ben bekövetkezett haláláig állt a Grassalkovich-család tulajdonában. Ezt a korszakot reprezentálják a gyűjteményünkbe újonnan bekerült következő műtárgyak:
Főúri kovás puska a 18. század közepéről
2024 március 5-én volt 330 esztendeje, hogy 1694-ben a Nyitra vármegyei Ürményben megszületett Grassalkovich I. Antal. A bárói, majd később grófi címben is részesült főúr életéhez kapcsolódó, mindennapi környezetéből, kastélyaiból származó, vagy az általa bizonyíthatóan használt tárgyak közül sajnos nem sok maradt meg. Ezért is különleges az a nemrég a kastély múzeumi gyűjteményébe – vásárlás útján – bekerült vadászfegyver, amely egy simafuratú, török hadizsákmány-csővel szerelt, elöltöltős lőfegyver. Mesterjegye aranyozott, domborúra vésett lakatlemezén lovasok és egy kastély látható. Alsó peremére a valószínűleg flamand származású mester az alábbi szignót rejtette: „IOAN DEPLAN A’ PRAG”. A fegyver kakasán, továbbá acélján vésett indák és levelek tekeregnek. A puska ezüst válltámaszára a Grassalkovichok grófi címerét vésték. A fegyverműves aktív éveit ismerve egyértelműen állítható: a fegyver Grassalkovich I. Antal vadászpuskája volt. E különleges tárgy már a kastély állandó kiállításán látható. (Dr. Papházi János)
Tányérok Grassalkovich III. Antal (1771–1841) herceg asztaláról
A nemrégiben letétként hozzánk került, egy mélytányérból és négy lapos tányérból álló tárgyegyüttes is igazi ritkaságnak számít. Ezek a porcelánok a bécsi Császári és Királyi Porcelánmanufaktúrában készültek 1820-ban és 1821-ben. Egyszerű formaviláguk és diszkrét arany szegélyük a klasszicizmus szellemét mutatja, ám a peremet díszítő címer árulkodik róla, hogy kiváló műhelyből származó, drága darabok. A Grassalkovichok osztott címerének minden apró részlete, a kardot tartó oroszlán és leopárd, a kifeszített íjak és a szívpajzsban a MT monogram is kivehető rajtuk. A Mária Terézia alapította Szent István-rend miniatürizált nagykeresztje teljesen valósághű, láncának szemeiben váltakozik a névadó SS és az alapító MT monogramja. I. Ferenc 1810-ben, a napóleoni háborúk idején tanúsított hűségéért és segítsége jutalmául vette fel Grassalkovich Antalt a rendbe, onnantól használhatta címeréhez illesztve annak jelvényét. (Kovács Éva Marianna)
Grassalkovich III. Antal herceg gyászjelentése, Gödöllő, 1841. szeptember 30.
A vásárlás útján a gyűjteményünkbe került német nyelvű nyomtatvány a herceg 1841. szeptember 29-én, életének 71. évében bekövetkezett haláláról tudósít. Grassalkovich III. Antal 1827-től nagyrészt Gödöllőn tartózkodott és itt is hunyt el. Halálát vesebetegsége okozta. Holttestét október 2-án beszentelték, majd Pozsonyivánkára szállították. Kívánságának megfelelően, a pozsonyivánkai Grassalkovich-kastély kriptájában, szülei mellé temették. Október 12-én az elhunyt herceg lelki üdvéért uradalmának minden plébániatemplomában ünnepélyes gyászmisét mondtak. Felesége, Esterházy Leopoldina 1864-ben mind néhai férje, mind annak szülei koporsóját a máriabesnyői családi sírboltba hozatta, ahol ma is nyugszanak. (Kassa Melinda)
Mivel a hercegi párnak nem született gyermeke, így III. Antal halálával kihalt a Grassalkovich-család férfiága. A nőági örökösökre szállt a gödöllői uradalom. Így került a Viczay család birtokába, akik 1850-ben adták el a görög származású Sina György bárónak. A kastély szerepet játszott az 1848-49-es eseményekben is. Ennek a korszaknak a lenyomata alábbi műtárgyunk:
Franz von Schlik altábornagy levele Gödöllőről, 1849. március 30.
Az 1849-es tavaszi hadjárathoz kapcsolódik a vásárlás útján a gyűjteménybe került német nyelvű, kézírásos levél.
Az 1849. március végén Egerben tartott haditanácson Görgei Artúrt választották meg a magyar honvédsereg főparancsnokává. Ekkor hagyták jóvá azt a haditervet, melynek célja a magyar csapatok összevonása volt a Tisza vonalában, és így a császáriak visszaszorítása az általuk az ősz-tél folyamán elfoglalt magyar területekről. A Honvédsereg legerősebb hadtestének feladata lett, hogy Hatvan felől támadjon Gödöllő irányába, ahol az osztrák csapatok állomásoztak - elhitetve velük, hogy ők a fősereg – míg ezalatt a másik három honvéd hadtest bekeríti a császáriakat.
Franz von Schlik (1789-1862) – aki az 1813-as lipcsei csatában vesztette el fél szemét - a tavaszi hadjárat idején az osztrák császári csapatok III. hadtestének parancsnoka volt. Windischgrätz parancsának megfelelően seregével 1849. március 29-étől állomásozott Gödöllőn. Március 31-én Windischgrätz arra utasította, hogy csapataival vonuljon előre Hatvanig és tudjon meg valamit a magyar seregről. Április 1-jén találkozott a magyarok előörseivel, akiket Gyöngyösig űzött. Április 2-án Hatvannál támadást indított a Gáspár András honvéd ezredes által vezetett hetedik magyar hadtest ellen, ami a magyarok győzelmével végződött. (Kassa Melinda)
Báró Sina György fia, Simon a gödöllői kastélyt családi rezidenciává kívánta alakítani. Ám miután a magyar arisztokraták nem fogadták be görögkeleti vallású, császárpárti családját, elállt szándékától és Gödöllőt 1864-ben eladta egy belga bankkorzorciumnak. Ettől a banktól vásárolta meg a gödöllői uradalmat 1867-ben a magyar állam, és használati jogát az újonnan megkoronázott Ferenc Józsefnek és családjának ajándékozta. A királyi család 1867 őszén töltött először hosszabb időt Gödöllőn. A kastély Erzsébet királyné egyik kedvelt tartózkodási helye volt az 1870-es években, illetve az 1880-as évek elején. Az un. királyi korszakból (1867-1916) számos műtárgyat őriz gyűjteményünk, és 2024-es gyarapodásaink is főként ehhez az időszakhoz köthetők. Ezekből emeltünk ki kettőt:
Udvari báli ajándék
Felajánlás útján került a gyűjteménybe ez a kulacsot mintázó báli ajándék. Kör alakú hasának mindkét oldalát babérkoszorú fogja körbe. Az egyik közepét Ferenc József magyar királyi koronás monogramja, míg a másikét egy stilizált virág –talán szegfű- díszíti. A tárgy a századforduló környékéről származik. A kulacs két oldalán lévő fülekben eredetileg akasztásra szolgáló szalagot helyeztek el, illetve a tetejét kupak zárta le. Feltehetőleg a táncrendhez adták és parfümöt tartalmazott. Több ilyen tárgy maradt fent a korszakból, amelyek díszítő motívumait kifestették, ám ezen a példányon nem láthatók festéknyomok, így feltehetőleg eredetileg is festetlen volt. (Kassa Melinda)
Erzsébet királyné mellszobra, 1898 körül
A finoman kidolgozott, patinázott bronzszobrot nagy valószínűség szerint Karl Korschan (1872-1943) cseh származású szobrászművész készítette, aki 1894-től Párizsban dolgozott, majd Berlinben, Frankfurtban, Krakkóban, Brno-ban. Munkáit szecessziós és art deco stílusban készítette. A Gödöllői Királyi Kastély gyűjteményébe bekerült példányon nincsen szignó, de a szobor aukción felbukkant példányán hátul a „C. Korschan 1898 Paris” felirat olvasható. Érdekessége, hogy az alkotó Erzsébet királyné arcvonásait az 1870-es években készült ábrázolások felhasználásával készítette. (Kaján Marianna)
A Monarchia összeomlását követően az 1920-as években a kastély amellett, hogy Horthy Miklós kormányzó rezidenciájaként szolgált, katonai és hivatali székhely, illetve tiszti üdülő is volt. Ebből az időszakból származnak alábbi új szerzeményeink:
Hímzett, fehér vászon párnahuzat, Szent Korona motívummal
Egy hölgy keresett meg minket ezzel az édesanyjától örökölt párnahuzattal, amit felajánlott gyűjteményünk számára.
A 47 cm x 61cm-es vásznat kézi hímzésű Szent Korona díszíti. Az anyagot gépi áttört fehérhímzés szegélyezi, ami csipke hatását kelti. Ez stílusa alapján a svájci Sankt Gallenben készülhetett, és méterben egész Európában árusították. A párnahuzat feltehetően a huszadik század első feléből származik.
Bár számos ilyen párna és ágyneműhuzat fennmaradt az ország más gyűjteményeiben, számunkra ennek a darabnak egyediségét a története adja: a ’90-es években, egy, a kastély felújításán dolgozó szakmunkás találta – a családi hagyomány szerint az épület padlásán – és ajándékozta a felajánló édesanyjának. A párnahuzatot feltehetőleg a gödöllői kastély lakói használhatták.
László Fülöp feleségével, festőművészekkel és a sajtó munkatársaival a gödöllői kastélyban
László Fülöp 1927. szeptember 22-én érkezett londoni otthonából Budapestre, Bethlen István miniszterelnök meghívására, hogy a magyar állam számára elkészítse Horthy Miklós kormányzó portréját. Korabeli sajtóbeszámolók szerint a gödöllői kastély második emeletén alakítottak ki számára lakosztályt. A műtermét a díszteremben rendezték be, ahol a művész kérésére az ablakok egy részét elfüggönyözték, hogy a megfelelő fényviszonyokat biztosítani tudják. Közvetlenül az ablak előtt egy pódiumot állítottak fel a modell részére. A kormányzó fél tucatszor pózolt a festőművésznek, aki október első napjaiban fejezte be művét. A majdnem kész alkotást október 1-jén mutatta be a sajtó képviselőinek. A látogatás alkalmával fényképfelvétel készült. A vásárlás útján a gyűjteménybe került fotón középen László Fülöp áll, jobbján felesége Lucy Madeleine Guiness, balján az előtérben Kézdi-Kovács László festőművész, kettejük között a háttérben Senyei József festőművész, László Fülöp korábbi tanítványa. A kép jobb szélén Cserna Andor és Kállay Miklós újságírók. (Kassa Melinda)
A második világháború végén és az azt követő időszakban a gödöllői kastélyt sem kímélte a történelem vihara. Déli traktusában szovjet laktanyát alakítottak ki, míg a főépületben 1958-től a Fővárosi Szociális Otthon működött. Emellett a kastély területén kapott helyett a Magyar Honvédség Anyagszertára is. Ezen időszak emléke egy távbeszélőkészülék, melyet egyik kollégánk ajándékozott a gyűjteménynek:
Retró telefon, avagy CB 76-os távbeszélő készülék
Ennek a CB 76-os típusú készüléknek a gyártását 1977-től vette át a Telefongyártól a Mechanikai Művek. (Elődje a CB 667-es készülék volt, ami nagyon hasonló formájú, ám nincs rajta az MM logó.) Több színben is gyártották, a csontszín mellett például tűzpiros, fekete, spenót zöld készülékekkel is találkozhatunk. A miénk 1987-ben készült. A kézibeszélő hangerejét a készülék alsó lapján található tárcsával mechanikusan lehetett szabályozni. A tárcsa alatti részen a kis címketartó a telefonszám feltüntetésére szolgált. A telefonvonal bekötésére hosszú éveket kellett várni, így egy ilyen készülék vidéken egyfajta státuszszimbólumnak is számított. Maga az eszköz nem is volt akkoriban megvásárolható, hanem a Magyar Posta tulajdona maradt.
A készülék „A kastély titkos élete” c. földszinti kiállításunkon látható, ahol az épület 1945 és 1990 közötti különleges időszakával ismerkedhetnek meg látogatóink. (Faludi Ildikó)
A Gödöllői Királyi Kastély az Erzsébet királyné kultusz magyarországi központjaként a kultusz kortárs lenyomatait is megőrzésre fontosnak tartja. Ezt reprezentálják az alábbi gyűjtéseink:
Erzsébet királynét ábrázoló hollóházi porcelán szobrok
A napjainkban létező Erzsébet-kultusz szép emléktárgyai közé tartoznak a Hollóházi Porcelánmanufaktúra kétféle, Erzsébet királynét ábrázoló porcelán szobrai.
A porcelánok alapjául Róna József szobrászművész a gödöllői Erzsébet-parkban álló, egészalakos Erzsébet királyné szobra szolgált. A bronz szobrot 1901. május 19-én I. Ferenc József király jelenlétében, fényes ünnepség keretében avatták fel. A szobrászművész rendkívül nagy megtiszteltetésnek tartotta a felkérést, és a királynét olyannak akarta „megörökíteni, amilyennek a gödöllőiek őt ismerték. Esernyővel kezében, mezei virágokból font csokorral indul sétájára.” (részlet Róna József: Egy magyar művész élete című memoárjából) A különleges szobor napjainkban is a gödöllői Erzsébet-park dísze.
Az Erzsébet királynét ábrázoló porcelánszobrok – a mellszobor magassága 16 cm, az egészalakos szobor 36 cm magas – a hollóházi Nyíri patak vizének felhasználásával, kézzel mintázva készültek 2023-ban, tervező Tóth Sándor. (Kaján Marianna)
Sisi arcképével díszített papírpohár
A Nápolyban 1860-ban alapított Gambrinus kávézóból származó papírpohár egyik kollégánk gyűjtéseként került a múzeumba. Mária Valéria házasságkötése után a királyné hosszú tengeri utazásokra indult, melyek során többször ellátogatott a délolasz városba. Első ízben 1890 novemberében járt Nápolyban, és már akkor felkereste a Gambrinus Kávézót, ahol ibolyafagylaltot kóstolt.
Utazásai során többször visszatért Nápolyba (utoljára 1896 márciusában) és a források szerint minden itt tartózkodása során legalább egyszer fogyasztott a Gambrinusban. A népszerű kávézó ma is őrzi Erzsébet királyné emlékét. Arcképe nemcsak a papírpohárról, de a falakról is visszaköszön, a menüben pedig külön oldalt szentelnek Erzsébetnek, aki nagyon szerette Nápolyt, és lakóinak életvidámságát.
A gyűjteményünkbe került papírpohár, stílusosan, ibolyakék színű és Franz Xaver Winterhalternek a császárnéról 1865-ban festett, gyémántcsillagos portréjának felhasználásával készült. (Kassa Melinda)
Egy múzeumi gyűjtemény nem boldogulhat szakkönyvtár nélkül. A könyvtárunkban megtalálható kötetek elengedhetetlenek a muzeológusok mindennapi munkájához, a kutatásokhoz, és a kiállítások tervezéséhez. Könyvtári állományunk 2024-es gyarapodásának egyik nagyobb tétele volt egykori kollégánk, a 2022-ben elhunyt Hadháziné Szabó Margit családjától kapott felajánlás.
Könyvek Szabó Margit könyvtárából
Hadháziné Szabó Margit nem tartotta magát igazi gyűjtőnek, inkább az információkat és az útiélményeket gyűjtötte, mint a tárgyakat – bár azokból is értékes kollekcióval rendelkezett. Margitot újságíróként, a Sisi Baráti Kör egyik alapítójaként és titkáraként, a kastély sajtófőnökeként és szerzőként is sokan ismerték és szerették. Nagy elhivatottsággal, igazi szenvedéllyel és szorgalommal gyarapította ismereteit a kastélyról, annak lakóiról és a városról. Számos hiánypótló könyvet publikált, amelyek a mai napig keresettek, népszerűek, így például a Gödöllői királyi szakácskönyvet vagy a „…gödöllői lakos vagyok…” címűt ma már igen ritkán lehet beszerezni.
A 2022 őszén rendezett, Az én Sisim című tárlatunk egyik kiállítója volt, itt gyűjteményével és publikációival is megismerkedhettek látogatóink. A kiállítás elbontását sajnos nem érhette meg, az év végén hirtelen és váratlanul elveszítettük őt. Így a következő, Mária Valériáról tervezett könyve sem valósulhatott már meg.
Margit könyvgyűjteményéből a családja döntése szerint két városi intézmény is részesülhetett: a Gödöllői Városi Könyvtár és a Gödöllői Királyi Kastély. Ezért nemrégiben ajándékképpen 49 kötettel gyarapodott a szakkönyvtárunk, köztük olyan könyvekkel, füzetekkel, katalógusokkal is, amelyekből eddig egyetlen példánnyal sem rendelkeztünk. De választottunk olyan köteteket is, amelyekből van már egy vagy több példányunk, de ezeket személyesen neki dedikálták a szerzők.
S ahogy a kiállításon – az ő nagy örömére - egymás mellett szerepelt gyűjteményük Tolnayné Kiss Máriával, a könyvespolcainkon a könyveik ismét szomszédok lettek. Részei egy olyan gyűjteménynek, amelynek fókuszában az általuk is képviselt értékek állnak. (Faludi Ildikó)
Bízunk benne, hogy idén is lehetőségünk lesz hasonló értékekkel gyarapítani gyűjteményünket. Ha Önök is érdeklődnek műtárgyaink iránt, kövessék 2025-ben is Új szerzemények rovatunkat!
Összeállította: Kassa M