Kastélymorzsák Gödöllőről

2025.már.31.
Írta: Gödöllői Királyi Kastély Szólj hozzá!

EGY KISEGÉR, AKI MINDENT TUD A GÖDÖLLŐI KASTÉLYRÓL

EGY KISEGÉR, AKI MINDENT TUD A GÖDÖLLŐI KASTÉLYRÓL

15 éves a kastély meseprojektje

Sőt, egy picit több is, hiszen herceg Egérváry Elemér törté­netének írásába 2009 őszén kezdtem bele. Az akkor hétéves fiam, Marci inspirálta a kastélyos mesekönyv létrehozását, aki a kötet tervezése, szerkesztése, írása közben  az ötleteivel és véleményével is sokszor volt segítségemre.

1_borito_egervary_1_uj.jpgA mintegy 10 hónapig tartó munkafolyamat eredményeként, a kastély apró tulajdonosának első naplója  2010. augusztus 7-én látott napvilágot, Ferenc Tamás kedves, humoros illusztrációival. Az újnak számító múzeumi kezdeményezésért rögtön a megjelenés után kiemelkedő szakmai elismerést kaptunk: Múzeumpedagógiai Nívódíjat, ami nagyon sokat segített a kötet ismertté válásában és a projekt fejlesztésében. Mi ekkor még egyáltalán nem számítottunk arra, hogy több kötet is lesz, de az olvasók akkora szeretettel fogadták a mesekönyvet, hogy nem nagyon volt más választásunk: folytatnunk kellett a kutatást Elemér második, majd harmadik naplója után.

 

1_borito_1.bmpA három mesekönyvhöz rengeteg élményt sikerült azóta kapcsolnunk a kollégákkal: túrákat, pályázatokat, plüsse­gér-találkozót, Elemér-napot, táborokat szerveztünk, ját­szósarkot alakítottunk ki, de különféle ajándéktárgyakat, társasjátékot, sőt, számítógépes játékot is fejlesztettünk. Ezekről részletesebben írtunk itt, a projekt 10 éves évfordulóján.

 

Az évek során rengeteg kedves, pozitív visszajelzést kaptunk az olvasóktól, szülőktől, pedagógusoktól. Tudunk olyan intézményekről, ahol a pedagógiai program részévé vált a könyv. Hal­lottunk olyan családról, amelyik a kedvenc mese miatt kereste fel a kastélyt, és olyan gyerekekről, akik Elemér miatt szerették meg az olvasást! Azt gondolom, hogy ez a legtöbb, amit egy mesekönyv elérhet.

 

6_mesejatek_elesitenikellene.jpgA 2023-as év újabb meglepetést hozott: a gödöllői Művészetek Háza kezdeményezésére Elemér és barátai kalandjai végre a színpadon is megelevenedtek! A mesekönyvek legjobb sztorijaiból Lőkös Ildikó dramaturg és Zsurzs Kati színművésznő, rendező írt mesejátékot a kastély Barokk színházába. Pontosabban: egérjátékot. Nem volt könnyű dolguk, mert a kicsik igényeire tekintettel 60 percet nem meghaladó időtartamban gondolkodtak, amibe persze nem minden kiválasztott történet fért bele...  Ám ami maradt, az a lendületes cselekményével, humorával és fülbemászó zenéjével (amit a Gödöllő Consortnak köszönhetünk) a gyerekek mellett a felnőtteket is magával ragadja – személyes tapasztalataink és visszajelzéseink szerint…

Már a színdarab előtt is gondolkodtam azon, hogy milyen lenne, ha a gödöllői kastélyban maga a tulajdonos, herceg Egérváry Elemér kísérne végig bennünket a múzeumi tereken. Ha nem is valóságosan, de egy mesés hangjáték formájában. A színdarab bemutatásával aztán már adott volt a fiatal színészcsapat, akikkel 2024-ben megvalósíthattuk ezt a tervet. 7_mesetelefon.jpgA múzeumi hangjátékot szintén Zsurzs Katalin rendezte, és a szereplők hangját Kovács László Márton, Tarján Lőrinc, Gécsek Bendegúz, Murányi Eszter és Jászay Dorina kölcsönözték. Az Egérfüles elnevezésű mesetelefont a kisebb, 6–9 éves gyerekeknek fejlesztettük. A humoros, zenés, képzeletet is megmozgató hangjátékon  keresztül a kicsik számos apró ismerettel gazdagodhatnak és – reményeink szerint – maradandó élményeket vihetnek magukkal Elemér kastélyából.

 

 

1_elemer_15.jpgA 2025-ös évre, a meseprojekt 15 éves évfordulója alkalmából számos egeres élménnyel készültünk. Tavasszal a hagyományos Elemér-napi rendezvényünkön nagy sikere volt a családi túráknak és a papírszínház-előadásoknak is. Az egérlakosztály-tervező pályázatunk hihetetlen népszerű volt: 70 lakás közül választottuk ki a nyerteseket. Idén is készülünk Elemér-táborra, de a legnagyobb meglepetés talán mégis az új mesekönyv lesz!

 

Nem, ezt sem terveztük, ám Elemér egyik leglelkesebb rajongójától néhány éve kaptunk egy üzenetet, amely szerint a mínusz 1-es kötetet, Elemér gyerekkorát kellene még megírnunk. Eltelt néhány év, mire ezt a kérést teljesíteni tudtuk, de végre megvan a történet, amely minden olvasónak tartogat majd meglepetéseket, és végre fény derül a legnagyobb rejtélyre is! (Mi legalábbis jól meglepődtünk rajta...)  

 

             

3_borito_uj.jpgA negyedik (illetve mínusz egyedik) mesekönyv 2025 nyarára tervezett megjelenésével most jól meg is kavarodhatnánk a helyes olvasási sorrendet illetően, de Elemér legjobb barátja, Géza persze erre is tudja a jó megoldást:

„1.  Aki még nem olvasta az első három naplót, az kezdje a gyerekkori naplóval és folytassa az 1., 2., 3. kötettel!

2.  Aki olvasta az 1., 2., 3. kötetet, az folytassa ezzel a könyvvel!

(Aztán kezdje elölről.)

                                                           Jó szórakozást kíván:

                                                           gróf Gorgonzola Géza”

Hallgassanak Gézára! Szerintem nem bánják meg…

 

                                                                                                                                  Faludi Ildikó

 

 

210 éve született báró Nopcsa Ferenc, Erzsébet királyné főudvarmestere

Felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc 1815. március 14-én született a Hunyad megyei Alsófarkadin községben. Az irodalmi hagyomány szerint édesapjáról, Nopcsa Lászlóról mintázta Jókai Mór „Fatia Negra” alakját. Nopcsa Ferenc érdekes karriert futott be. Katonai pályára készült, a híres bécsi elit katonai iskolában, a Theresianum-ban tanult.

1834-ben a Schwarzenberg herceg nevét viselő dzsidás-ezredben hadnagy, 1836-tól a Radetzky huszárezredben főhadnagy, majd huszárkapitány lett. 1840-43 között Károly Ferdinánd főherceg udvari kamarása volt. 1843-ban megvált az osztrák hadseregtől, több évig tartó utazásokat tett Európában. Sokáig tartózkodott Velencében, ahol a magyar történetíráshoz levéltári kutatásokat végzett. 1856-ban osztrák birodalmi bárói, 1874. május 14-én Budapesten magyar bárói rangot kapott. 1861-ben Hunyad megye főispánjának választották, majd 1867 után a király személye körüli minisztériumba nevezték ki államtitkárnak.

gkk_br_nopcsa_ferenc-k.JPG

felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc, 1869 (Alsófarkadin, 1815. márc. 14. – Szacsal, 1904. jún. 24.)

1868-tól Erzsébet királyné főudvarmestere lett. Ezt a tisztséget 26 éven keresztül, 1894-ig töltötte be. Erzsébet közvetlen környezetében Ferenczy Idán és Festetics Mária grófnőn kívül főudvarmesterében is tökéletesen megbízhatott. 1874. újév napján ezt a királyné mondta udvarhölgyének: reménylem hogy mindég égyütt maradjunk mind a négy – Nopcsa is.” (gr. Festetics Mária naplója, Buda, 1874. január 1.) Nopcsa a hosszú évek alatt híven szolgálta a királynét, reprezentációs alkalmakkor a bemutatásokat celebrálta, a királyné utasítására udvarhölgyeket és palotahölgyeket nevezett ki, kérvényekre válaszolt, intézte és kézben tartotta Erzsébet, és az udvartartás tagjainak ügyes-bajos dolgait. Idejének nagy részét az utazások megszervezése és az azokon való részvétel tette ki Európa-szerte, Angliától Egyiptomon, Herkulesfürdőn át Korfuig, amely Erzsébet utazási szenvedélyét ismerve, nem lehetett könnyű feladat. Udvarmesteri tisztségéről idős kora miatt mondott le, visszavonulása után idejének nagy részét családja erdélyi birtokain töltötte. A királyné azonban nem feledte el, több alkalommal meghívta, ha Budán vagy Gödöllőn tartózkodott. Erzsébet királyné halála mélyen megrendítette az idős bárót, aki élete végéig levelezésben állt Ferenczy Idával.

Báró Nopcsa Ferenc 1904. június 24-én testvére, báró Nopcsa Elek szacsali kastélyában halt meg, Hátszegen temették el az általa felújíttatott római katolikus templom kriptájában.

                                                                                   Kaján Marianna

 

 

 

  1. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, a magyar főrendi ház örökös tagja, máltai lovag, a Lipót-rend nagykeresztese, Erzsébet királyné főudvarmestere

fotó: Victor Angerer, Ischl

 

süti beállítások módosítása