Kastélymorzsák Gödöllőről

2025.ápr.24.
Írta: Gödöllői Királyi Kastély Szólj hozzá!

Múzeumi Mesehősök - Egy felmérés tapasztalatai

elemer_tollal_fekvo.jpg

Herceg Egérváry Elemér (Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.)

 

Múzeumi Mesehősök után nyomoztunk a tél folyamán. Az elsőre talán kissé furcsán hangzó mondat mögött egy muzeális intézményeket megszólító országos, online felmérés áll. A Gödöllői Királyi Kastélyban 2025-ben ünnepeljük herceg Egérváry Elemér első kalandjairól szóló mesekötet megjelenésének 15 éves évfordulóját. Faludi Ildikó  és Reményi Márton szerzőpáros Múzeumpedagógiai Nívódíjas könyve, kiegészülve Ferenc Tamás remek illusztrációval egy egyedülálló gyerekeknek szóló múzeumi sorozatot indított útjára 2010-ben. Az első kötetet, még másik két könyv követte és az idei évben várható a folytatás, a 4. kötet megjelenése is.
Az évforduló kapcsán szerettük volna, ha egy szakmai műhelyként össze tudnánk gyűjteni és fogni azokat az intézményeket, ahol saját mesével, mesefigurával dolgoznak a múzeumi munka során. A terveink szerint 2025 októberében (tervezett dátum: 2025. október 13.) Múzeumi Mesehős témájú konferenciát is szeretnénk tartani, ahol a kitöltő intézmények és további meghívottak a személyes példáikon, jó gyakorlataikon keresztül is megoszthatják majd a mesékkel, mesehősökkel kapcsolatos tapasztalatokat, inspirálva más muzeális intézményeket. 

geniusz.jpg

Ízelítő a kitöltő intézmények mesefigurái közül: Géniusz, az Ótemplom egere (DRETGY-Pannonia Reformata Múzeum)

 

Szeretjük a számokat! :) 

Az online felmérést 2025. január 20-án indítottuk útjára és több fórumon keresztül is igyekeztünk elérni a múzeumokat. A kitöltésre 2025. március 1-jéig nyílt lehetőség és nagy örömünkre, 27 kitöltött kérdőív érkezett be. A kitöltők között legtöbben országos múzeumban dolgoznak (8 db kérdőív, 29,6 %), de minden típusú szakmai besorolású muzeális intézményből érkeztek be válaszok. 

fgfgh.jpg


A válaszadók közül 3-an jelölték be, hogy nem is egy, hanem több mesefigurája is van az intézménynek. Voltak olyan válaszadók, ahol még tervezés alatt van a mesefigura, mese kidolgozása, így várhatóan idén, vagy a következő években megvalósul náluk is múzeumi mese.

 

Milyen mesefigurák népesítik be a múzeumokat?

A legtöbb esetben egy, vagy több megszemélyesített állatkarakter közül kerülnek ki a múzeumi mesék hősei. A kitöltő intézmények közül, ahol már életre kelt a figura és készült hozzá mese, kiadvány, vagy akár program is, ott a legnépszerűbb karakter a kutya (6 intézmény), második helyen a különböző fajta madár karakterek (páva, bagoly, daru, zöldike, galamb) (5 intézmény) állnak. A harmadik helyezett a karakterek közül holtversenyben az egér és a macska lettek (2-2 intézmény), így herceg Egérváry Elemérnek múzeumi mesehős egér barátja is akad a kitöltők között. Az állat mesei karakterek közül még előfordult medve, mókus, elefánt és denevér is.
Érdekesség, hogy több esetben konkrét kapcsolódás van az adott intézmény egy-egy híres személye és a választott állatkarakter között (például nagyon kedvelte azt az állatot, vagy a nevét kapta a személyről), vagy egy műtárgyhoz kapcsolódik (elefánt). 

A következő kategóriába azok a mesehősök tartoztak, akik emberi karakterek, legtöbb esetben gyermekek, így közelebb vive a célcsoporthoz a múzeum kiállításait, történeteit (5 intézmény). 

A megszemélyesített tárgykarakterek, például egy földgömb és kistestvére, valamint fiktív karakter (Modemke) volt a harmadik típusú mesehős kategória.
Egy külön kategóriába sorolható az a múzeumi mese, amely a közösség bevonásával valósult meg, adott esetben egy pályázat keretében a múzeum műtárgyaihoz kapcsolódóan írtak mesét a gyerekek, így nem egy mesehős fogja össze a megjelent kiadványt, hanem a múzeum kiállítási anyaga. 

A kitöltők között a mese nem minden esetben jelent meg kiadvány, kötet formájában, előfordul olyan múzeum ahol papírszínház meseként, múzeumpedagógiai foglalkozás során élő szóban elmondva jelenik meg. Olyan intézmények is vannak (2 intézmény), ahol meselőadás is készült a mesék alapján, vagy akár többféle ajándékbolti termék is. 

zokni_kutya.jpg


Ízelítő a kitöltő intézmények mesefigurái közül: Zokni kutya (Révész István Helytörténeti Gyűjtemény)



Kik a mesevilágok megalkotói? 

A kitöltők közül a legnagyobb számban azok az intézmények voltak, ahol múzeumi munkatárs, legtöbb esetben a múzeumpedagógus vagy a múzeumpedagógiai csoport tagjai (15 intézmény) írták a mesét, találták ki a mesefigurákat.
Előfordult olyan múzeum is, ahol a grafikus ötlete volt a karakter kidolgozása. Három intézmény a közösség bevonásával valósította meg a meséit, mesekaraktereit. 

Egy intézmény, a két különböző korosztály számára szóló múzeumi mesekönyvei megírásához neves, hazai mesekönyvírókat kért fel, akik szoros együttműködésben dolgoztak a könyvek írása során a múzeum szakembereivel. 

 

kocos_es_copfos_godolloivarosimuzeum.jpg

Ízelítő a kitöltő intézmények mesefigurái közül: Kócos és Copfos (Gödöllői Városi Múzeum)

Miért készült a felmérés? 

Az országos, online felmérés célja volt, hogy egy kicsit felhívjuk a múzeumi mesékre a figyelmet és egy szakmai fórumot indítsunk a témának, amelynek 2025 őszén egy konferencia (tervezett időpont: 2025. október 13.) biztosítana lehetőséget, ahol az online felmérés részletes kiértékelése is bemutatásra kerül majd. A konferencia felhívását hamarosan szeretnénk közzé tenni.
Aki kedveli a meséket és kíváncsi, hogy egy múzeumba hogyan elevenednek meg a mesék és miként kelnek életre mesehősök, azt nagy szeretettel várjuk a konferenciára! 

 

Köszönjük a kitöltő intézményeknek és személyeknek (Magyar Nemzeti Galéria, Árpád Múzeum, Ferenczy Múzeumi Centrum, Liszt Ferenc Emlékmúzeum, Damjanich János Múzeum, Csúrné Sarbak Klára, Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága - Göcseji Múzeum, MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, MNMKK Iparművészeti Múzeum - Ráth György-villa, Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Közhasznú Nonprofit Kft, Nagytarcsai Múzeumi Kiállítóhely, Gödöllői Városi Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma, MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Kókai Helytörténeti Kiállítóhely, DRETGY-Pannonia Reformata Múzeum, MNMKK PIM, Móra Ferenc Múzeum, Festetics-kastély, Keszthely, Szépművészeti Múzeum, Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, Révész István Helytörténeti Gyűjtemény, Magyar Földrajzi Múzeum, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, BTM Kiscelli Múzeum), hogy időt szántak a kérdőívre és a megosztott tapasztalatokkal hozzájárultak a felmérés sikeréhez! 

EGY KISEGÉR, AKI MINDENT TUD A GÖDÖLLŐI KASTÉLYRÓL

EGY KISEGÉR, AKI MINDENT TUD A GÖDÖLLŐI KASTÉLYRÓL

15 éves a kastély meseprojektje

Sőt, egy picit több is, hiszen herceg Egérváry Elemér törté­netének írásába 2009 őszén kezdtem bele. Az akkor hétéves fiam, Marci inspirálta a kastélyos mesekönyv létrehozását, aki a kötet tervezése, szerkesztése, írása közben  az ötleteivel és véleményével is sokszor volt segítségemre.

1_borito_egervary_1_uj.jpgA mintegy 10 hónapig tartó munkafolyamat eredményeként, a kastély apró tulajdonosának első naplója  2010. augusztus 7-én látott napvilágot, Ferenc Tamás kedves, humoros illusztrációival. Az újnak számító múzeumi kezdeményezésért rögtön a megjelenés után kiemelkedő szakmai elismerést kaptunk: Múzeumpedagógiai Nívódíjat, ami nagyon sokat segített a kötet ismertté válásában és a projekt fejlesztésében. Mi ekkor még egyáltalán nem számítottunk arra, hogy több kötet is lesz, de az olvasók akkora szeretettel fogadták a mesekönyvet, hogy nem nagyon volt más választásunk: folytatnunk kellett a kutatást Elemér második, majd harmadik naplója után.

 

1_borito_1.bmpA három mesekönyvhöz rengeteg élményt sikerült azóta kapcsolnunk a kollégákkal: túrákat, pályázatokat, plüsse­gér-találkozót, Elemér-napot, táborokat szerveztünk, ját­szósarkot alakítottunk ki, de különféle ajándéktárgyakat, társasjátékot, sőt, számítógépes játékot is fejlesztettünk. Ezekről részletesebben írtunk itt, a projekt 10 éves évfordulóján.

 

Az évek során rengeteg kedves, pozitív visszajelzést kaptunk az olvasóktól, szülőktől, pedagógusoktól. Tudunk olyan intézményekről, ahol a pedagógiai program részévé vált a könyv. Hal­lottunk olyan családról, amelyik a kedvenc mese miatt kereste fel a kastélyt, és olyan gyerekekről, akik Elemér miatt szerették meg az olvasást! Azt gondolom, hogy ez a legtöbb, amit egy mesekönyv elérhet.

 

6_mesejatek_elesitenikellene.jpgA 2023-as év újabb meglepetést hozott: a gödöllői Művészetek Háza kezdeményezésére Elemér és barátai kalandjai végre a színpadon is megelevenedtek! A mesekönyvek legjobb sztorijaiból Lőkös Ildikó dramaturg és Zsurzs Kati színművésznő, rendező írt mesejátékot a kastély Barokk színházába. Pontosabban: egérjátékot. Nem volt könnyű dolguk, mert a kicsik igényeire tekintettel 60 percet nem meghaladó időtartamban gondolkodtak, amibe persze nem minden kiválasztott történet fért bele...  Ám ami maradt, az a lendületes cselekményével, humorával és fülbemászó zenéjével (amit a Gödöllő Consortnak köszönhetünk) a gyerekek mellett a felnőtteket is magával ragadja – személyes tapasztalataink és visszajelzéseink szerint…

Már a színdarab előtt is gondolkodtam azon, hogy milyen lenne, ha a gödöllői kastélyban maga a tulajdonos, herceg Egérváry Elemér kísérne végig bennünket a múzeumi tereken. Ha nem is valóságosan, de egy mesés hangjáték formájában. A színdarab bemutatásával aztán már adott volt a fiatal színészcsapat, akikkel 2024-ben megvalósíthattuk ezt a tervet. 7_mesetelefon.jpgA múzeumi hangjátékot szintén Zsurzs Katalin rendezte, és a szereplők hangját Kovács László Márton, Tarján Lőrinc, Gécsek Bendegúz, Murányi Eszter és Jászay Dorina kölcsönözték. Az Egérfüles elnevezésű mesetelefont a kisebb, 6–9 éves gyerekeknek fejlesztettük. A humoros, zenés, képzeletet is megmozgató hangjátékon  keresztül a kicsik számos apró ismerettel gazdagodhatnak és – reményeink szerint – maradandó élményeket vihetnek magukkal Elemér kastélyából.

 

 

1_elemer_15.jpgA 2025-ös évre, a meseprojekt 15 éves évfordulója alkalmából számos egeres élménnyel készültünk. Tavasszal a hagyományos Elemér-napi rendezvényünkön nagy sikere volt a családi túráknak és a papírszínház-előadásoknak is. Az egérlakosztály-tervező pályázatunk hihetetlen népszerű volt: 70 lakás közül választottuk ki a nyerteseket. Idén is készülünk Elemér-táborra, de a legnagyobb meglepetés talán mégis az új mesekönyv lesz!

 

Nem, ezt sem terveztük, ám Elemér egyik leglelkesebb rajongójától néhány éve kaptunk egy üzenetet, amely szerint a mínusz 1-es kötetet, Elemér gyerekkorát kellene még megírnunk. Eltelt néhány év, mire ezt a kérést teljesíteni tudtuk, de végre megvan a történet, amely minden olvasónak tartogat majd meglepetéseket, és végre fény derül a legnagyobb rejtélyre is! (Mi legalábbis jól meglepődtünk rajta...)  

 

             

3_borito_uj.jpgA negyedik (illetve mínusz egyedik) mesekönyv 2025 nyarára tervezett megjelenésével most jól meg is kavarodhatnánk a helyes olvasási sorrendet illetően, de Elemér legjobb barátja, Géza persze erre is tudja a jó megoldást:

„1.  Aki még nem olvasta az első három naplót, az kezdje a gyerekkori naplóval és folytassa az 1., 2., 3. kötettel!

2.  Aki olvasta az 1., 2., 3. kötetet, az folytassa ezzel a könyvvel!

(Aztán kezdje elölről.)

                                                           Jó szórakozást kíván:

                                                           gróf Gorgonzola Géza”

Hallgassanak Gézára! Szerintem nem bánják meg…

 

                                                                                                                                  Faludi Ildikó

 

 

süti beállítások módosítása