Herceg Egérváry Elemér (Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.)

Múzeumi Mesehősök után nyomoztunk a tél folyamán. Az elsőre talán kissé furcsán hangzó mondat mögött egy muzeális intézményeket megszólító országos, online felmérés áll. A Gödöllői Királyi Kastélyban 2025-ben ünnepeljük herceg Egérváry Elemér első kalandjairól szóló mesekötet megjelenésének 15 éves évfordulóját. Faludi Ildikó  és Reményi Márton szerzőpáros Múzeumpedagógiai Nívódíjas könyve, kiegészülve Ferenc Tamás remek illusztrációval egy egyedülálló gyerekeknek szóló múzeumi sorozatot indított útjára 2010-ben. Az első kötetet, még másik két könyv követte és az idei évben várható a folytatás, a 4. kötet megjelenése is.
Az évforduló kapcsán szerettük volna, ha egy szakmai műhelyként össze tudnánk gyűjteni és fogni azokat az intézményeket, ahol saját mesével, mesefigurával dolgoznak a múzeumi munka során. A terveink szerint 2025 októberében (tervezett dátum: 2025. október 13.) Múzeumi Mesehős témájú konferenciát is szeretnénk tartani, ahol a kitöltő intézmények és további meghívottak a személyes példáikon, jó gyakorlataikon keresztül is megoszthatják majd a mesékkel, mesehősökkel kapcsolatos tapasztalatokat, inspirálva más muzeális intézményeket. 

Ízelítő a kitöltő intézmények mesefigurái közül: Géniusz, az Ótemplom egere (DRETGY-Pannonia Reformata Múzeum)

Szeretjük a számokat! :) 

Az online felmérést 2025. január 20-án indítottuk útjára és több fórumon keresztül is igyekeztünk elérni a múzeumokat. A kitöltésre 2025. március 1-jéig nyílt lehetőség és nagy örömünkre, 27 kitöltött kérdőív érkezett be. A kitöltők között legtöbben országos múzeumban dolgoznak (8 db kérdőív, 29,6 %), de minden típusú szakmai besorolású muzeális intézményből érkeztek be válaszok. 

A válaszadók közül 3-an jelölték be, hogy nem is egy, hanem több mesefigurája is van az intézménynek. Voltak olyan válaszadók, ahol még tervezés alatt van a mesefigura, mese kidolgozása, így várhatóan idén, vagy a következő években megvalósul náluk is múzeumi mese.

Milyen mesefigurák népesítik be a múzeumokat?

A legtöbb esetben egy, vagy több megszemélyesített állatkarakter közül kerülnek ki a múzeumi mesék hősei. A kitöltő intézmények közül, ahol már életre kelt a figura és készült hozzá mese, kiadvány, vagy akár program is, ott a legnépszerűbb karakter a kutya (6 intézmény), második helyen a különböző fajta madár karakterek (páva, bagoly, daru, zöldike, galamb) (5 intézmény) állnak. A harmadik helyezett a karakterek közül holtversenyben az egér és a macska lettek (2-2 intézmény), így herceg Egérváry Elemérnek múzeumi mesehős egér barátja is akad a kitöltők között. Az állat mesei karakterek közül még előfordult medve, mókus, elefánt és denevér is.
Érdekesség, hogy több esetben konkrét kapcsolódás van az adott intézmény egy-egy híres személye és a választott állatkarakter között (például nagyon kedvelte azt az állatot, vagy a nevét kapta a személyről), vagy egy műtárgyhoz kapcsolódik (elefánt). 

A következő kategóriába azok a mesehősök tartoztak, akik emberi karakterek, legtöbb esetben gyermekek, így közelebb vive a célcsoporthoz a múzeum kiállításait, történeteit (5 intézmény). 

A megszemélyesített tárgykarakterek, például egy földgömb és kistestvére, valamint fiktív karakter (Modemke) volt a harmadik típusú mesehős kategória.
Egy külön kategóriába sorolható az a múzeumi mese, amely a közösség bevonásával valósult meg, adott esetben egy pályázat keretében a múzeum műtárgyaihoz kapcsolódóan írtak mesét a gyerekek, így nem egy mesehős fogja össze a megjelent kiadványt, hanem a múzeum kiállítási anyaga. 

A kitöltők között a mese nem minden esetben jelent meg kiadvány, kötet formájában, előfordul olyan múzeum ahol papírszínház meseként, múzeumpedagógiai foglalkozás során élő szóban elmondva jelenik meg. Olyan intézmények is vannak (2 intézmény), ahol meselőadás is készült a mesék alapján, vagy akár többféle ajándékbolti termék is. 

Ízelítő a kitöltő intézmények mesefigurái közül: Zokni kutya (Révész István Helytörténeti Gyűjtemény)

Kik a mesevilágok megalkotói? 

A kitöltők közül a legnagyobb számban azok az intézmények voltak, ahol múzeumi munkatárs, legtöbb esetben a múzeumpedagógus vagy a múzeumpedagógiai csoport tagjai (15 intézmény) írták a mesét, találták ki a mesefigurákat.
Előfordult olyan múzeum is, ahol a grafikus ötlete volt a karakter kidolgozása. Három intézmény a közösség bevonásával valósította meg a meséit, mesekaraktereit. 

Egy intézmény, a két különböző korosztály számára szóló múzeumi mesekönyvei megírásához neves, hazai mesekönyvírókat kért fel, akik szoros együttműködésben dolgoztak a könyvek írása során a múzeum szakembereivel. 

Ízelítő a kitöltő intézmények mesefigurái közül: Kócos és Copfos (Gödöllői Városi Múzeum)

Miért készült a felmérés? 

Az országos, online felmérés célja volt, hogy egy kicsit felhívjuk a múzeumi mesékre a figyelmet és egy szakmai fórumot indítsunk a témának, amelynek 2025 őszén egy konferencia (tervezett időpont: 2025. október 13.) biztosítana lehetőséget, ahol az online felmérés részletes kiértékelése is bemutatásra kerül majd. A konferencia felhívását hamarosan szeretnénk közzé tenni.
Aki kedveli a meséket és kíváncsi, hogy egy múzeumba hogyan elevenednek meg a mesék és miként kelnek életre mesehősök, azt nagy szeretettel várjuk a konferenciára! 

Köszönjük a kitöltő intézményeknek és személyeknek (Magyar Nemzeti Galéria, Árpád Múzeum, Ferenczy Múzeumi Centrum, Liszt Ferenc Emlékmúzeum, Damjanich János Múzeum, Csúrné Sarbak Klára, Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága - Göcseji Múzeum, MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, MNMKK Iparművészeti Múzeum - Ráth György-villa, Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Közhasznú Nonprofit Kft, Nagytarcsai Múzeumi Kiállítóhely, Gödöllői Városi Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma, MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Kókai Helytörténeti Kiállítóhely, DRETGY-Pannonia Reformata Múzeum, MNMKK PIM, Móra Ferenc Múzeum, Festetics-kastély, Keszthely, Szépművészeti Múzeum, Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, Révész István Helytörténeti Gyűjtemény, Magyar Földrajzi Múzeum, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, BTM Kiscelli Múzeum), hogy időt szántak a kérdőívre és a megosztott tapasztalatokkal hozzájárultak a felmérés sikeréhez!