időszaki kiállítás Jókai Mór születések 200. évfordulóján

2025. június 20–30.

Idén ünnepeljük Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) születésének 200. évfordulóját, így az idei Múzeumok Éjszakája tematikája is e jeles alkalomhoz kapcsolódik. A Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményében találhatók Jókai Mórhoz kapcsolódó különleges műtárgyak, melyeket most bemutatunk a nagyközönségnek. A Kastély Múzeum Jókai-anyagát tovább gazdagítottuk a MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

Köszönjük a segítséget!

 Jókai Mór író (1825-1904), 1894, fotó: Fortepan – SK

Az egyik legismertebb magyar regényíró, újságíró, főrendiházi tag, az 1848-as márciusi ifjak egyike, Petőfi Sándor legjobb barátja. Erzsébet királyné szívesen olvasta műveit, legkedvesebb regénye a Kárpáthy Zoltán volt. Jókai a Szerelem bolondjai (1869) és Az élet komédiásai (1876) című műveit a királynénak ajánlotta. Az író személyesen, a királynénak készült különleges, kék díszkötésben adta át regényeit Erzsébetnek a budai palotában.

1884-ben Rudolf trónörökös felkérte, legyen az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című népismereti sorozat magyarországi szerkesztője.

Jókait a királyi család sokszor vendégül látta udvari eseményeken, ezekről részletes tudósításokat írt a Hon című újságjába.

A kiállításon látható lesz még egy ábrázolás Jókai Mórról, Joss (?) 1869-ben készült olajfestménye a MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

Jókai Mór: Az élet komédiásai (1876) című regény díszkötésben, Erzsébet királyné egykori könyvtárából.

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 4855.

A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum gyűjteményében található az egylen példány Erzsébet királyné könyvtárából: Jókai Mór: Az élet komédiásai című, 1876-ban megjelent regényének II. kötete (III-IV. könyv).

A könyv egyedi, kék selyemripsz kötéssel Méhner Vilmos budapesti könyvkötészetében készült, aranyozott „Erzsébet királynénak” felirattal, fölötte királynéi koronával díszítve, aranyozott élmetszéssel.

Jókai 1876. január 30-án a budai várban adta át a királynénak az Athenaeum Könyvkiadó gondozásában megjelent „Az élet komédiásai” című legújabb regényét.E regényt előszavában a királynénak ajánlotta: „Ő császári és királyi Felségének Erzsébet ausztriai császárnénak, Magyarország koronás királynéjának legmagasabb kegyteljes engedelmével legmélyebb hódolattal ajánlja a szerző.” – melyet a királyné örömmel elfogadott. A díszpéldány három kötetből állt, dísztokban, ebből a középső, II. kötet került be a Múzeum gyűjteményébe. A királyné halála után budai várbeli lakosztályának könyvtárából Mária Valéria főhercegnő ajándékaként 219 db könyv az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumba került, többek között Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór művei.

A vitrinben Erzsébet királyné könyve mellett látható Jókai Mór: Az élet komédiásai című regényének első, 1876-os kiadása, mindhárom kötet díszkötésben, a MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

Jókai Mór Ferenczy Idához írt levele, Balatonfüred,

1886. szeptember 5.

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, Farkas Archívum,

 ltsz. 2015.220.1.

Jókai Mór kedves válasz-levele Ferenczy Idának, a királyné magyar felolvasónőjének. Jókai „Enyém, tied övé” című regénye iránt érdeklődik Ferenczy Ida. Az író azonnal megrendelte a regényt az egyik kiadónál, és pár napon belül elküldi Bad Ischl-be.

Legmélyebb hódolatát küldi és kéri átadni „nemzetünk imádott védasszonyának, szeretett Királynénknak”.

Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben könyvsorozat, Magyarország III. kötet, 1893, díszkötés.

A Gödöllő és vidékéról szóló részt Marczali Henrik írta.

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 331.

Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című nagyszabású könyvsorozat a sokszínű Monarchia népeinek történelmét, földrajzát, néprajzát, iparát, mezőgazdaságát, képzőművészetét, zenéjét mutatja be. A nagyszabású kiadvány Rudolf trónörökös kezdeményezésére, fővédnöksége alatt, I. Ferenc József személyes támogatásával 1886 és 1901 között 21 díszes, nagyalakú kötetben jelent meg. A Magyarországot bemutató kötetek szerkesztésére a trónörökös személyesen kérte fel Jókai Mórt 1884-ben. Az író és a főherceg között a közös munka során szoros barátság alakult ki, Rudolf magyarul levelezett Jókaival. Tragikus halála után a trónörökös felesége, Stefánia hercegnő fővédnöksége alatt folytatódott a könyvsorozat kiadása, melynek magyar szerkesztője továbbra is Jókai Mór volt.

Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona, 1896

szerzői kiadás, Horányszky Viktor Könyvnyomda, Budapest, díszkötés

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 1015.

Ripka Ferenc könyve részletesen bemutatja Gödöllő települést és a híres királyi nyaralóhelyet, az egykori Grassalkovich-család kastélyát. A kiadvány az utókor számára szövege és a benne található fényképek és litográfiák miatt nagy kincs, láthatjuk a kastély a lovardát, az istállót, a kastélyparkot. A fényképeket Erdélyi Mór 1895 őszén készítette. A könyv előszavát Jókai Mór írta.

A Magyar Nemzet története, Budapest, Atheneum Kiadó, 1895–1898, 10. kötet, díszkötés

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 5247/10.

1898-ban fejeződött be az 1894-ben indult, „A Magyar Nemzet története” című nagyszabású történelmi könyvsorozat, Szilágyi Sándor szerkesztésében. A 10 kötet részletesen bemutatja a magyar történelem eseményeit, egészen a Millenniumig, 1896-ig. Írói a korszak neves történettudósai, a gazdag képanyag a magyar képzőművészet elismert mestereinek tehetségét dicséri. 

Az utolsó, 10. kötet a Modern Magyarország (1848–1896) történetét dolgozza fel, Márki Sándor és Bekics Gusztáv munkája, 1898 november elején jelent meg, legvégén a nagy mű összegzését „UTÓSZÓ A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETÉHEZ” címmel Jókai Mór írta. Kezdőképet és a záróképet Cserna Károly rajzolta.

Jókai Mór: Az utószóhoz. Kézirat, 1898

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 2353.

A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum gyűjteményében található az UTÓSZÓ zárórészletének eredeti kézirata, az író jellegzetes lila tintás kézírásával. A szövegrész megemlékezés Erzsébet királyné tragikus halálára, ami a szomorú gyászeset után kerülhetett bele a végső kéziratba, ezért olvasható a kéziraton „Az utószóhoz” cím, mint külön jelzés a lap legtetején. A kézirat teljes szövege:

A magyarok szeretett Erzsébet királynéjának Jókai Mór, a királyné kedvelt regényírója állított maradandó emléket gondolataival e nagyszabású történelmi könyvsorozat legvégén.

Erzsébet királyasszony emlékének. Hódolat Magyarország nagy Királynéjának. A királyi ház fenséges tagjainak és a magyar nemzet jeleseinek kegyeletes közreműködésével. A szerkesztő bizottság elnöke: báró Dániel Ernőné. Főszerkesztő: Gábel Gyula. Budapest, 1905, Globus Műintézet kiadása

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 5945.

Gábel Gyula főszerkesztésében megjelent könyvet többféle színben is kiadták, a Gödöllői Királyi Kastély gyűjteményében is megtalálható több színvariáns. A könyv érdekessége, hogy több évvel Erzsébet királyné halála után megjelent, gazdagon illusztrált könyvben a királyi család, magyar arisztokrácia, az egyház, a politikai és értelmiségi réteg jeles tagjai írták le szép, megemlékező gondolataikat a magyarok szeretett Erzsébet királynéjáról. A könyvben Jókai Mór „A királyné, mint anya” címmel írt szép megemlékezést, és közölték az író tulajdonában lévő litográfia másolatát.

Kaján Marianna

történész-muzeológus