1825 február 18-án született Komáromban Jókai Mór (1825. február 18–1904. május 5), a 19. század legismertebb magyar írója, a márciusi ifjak egyike, Petőfi Sándor legjobb barátja, jogász, újságíró, lapkiadó, a „nagy magyar mesemondó”.

Jókai Mór Erzsébet királynénál, egy régibb újság illusztrációja,Jókai album. Képek, adatok, okmányok Jókai Mór életéből. A Pesti Napló előfizetőinek készült kiadás, Bp. 1909. Pesti Napló-Hornyánszky.

Ásvai Jókay Móric néven anyakönyvezték, elszegényedett kisbirtokos, református értelmiségi családból származott. Petőfi javaslatára kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után vezetéknevében az y-t i-re változtatta, ezzel fejezte ki, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel. Ezután regényeit Jókai Mór néven jelentette meg.

 Jókai Mór, 1894, Fortepan / SK

Jókai munkásságát és magát az írót is jól ismerték a királyi család tagjai. I. Ferenc József királytól megkapta a Szent István-rend kiskeresztjét, Rudolf trónörökössel együtt dolgozott az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozaton, Jókai volt a  Magyarországról szóló részek főszerkesztője. Erzsébet királyné már az 1867-es koronázás előtt, minden bizonnyal Falk Miksa és Ferenczy Ida felolvasónő révén ismerte meg Jókai műveit, legkedvesebb regényei az „Egy magyar nábob” és a „Kárpáthy Zoltán” voltak.  

Jókait rendszeresen meghívták udvari estélyekre, ezeken rendszeresen megszólította a királyné, érdeklődött írásai felől, és Jókait az a megtiszteltetés érte, hogy új regényeit a királynénak készült különleges díszkötésben, személyesen nyújthatta át Erzsébetnek.

 Jókai Mór: Az élet komédiásai, 1876. II. kötet, Gödöllői Királyi Kastélymúzeum

A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum gyűjteményében található egy példány Erzsébet királyné könyvtárából: Jókai Mór: Az élet komédiásai című, 1876-ban megjelent regényének II. kötete (III-IV. könyv). A könyv egyedi, kék selyemripsz kötéssel Méhner Vilmos budapesti könyvkötészetében készült, aranyozott „Erzsébet királynénak” felirattal, fölötte királynéi koronával díszítve, aranyozott élmetszéssel. A könyv előzéklapja fehér selyemmel díszített.

Jókai 1876. január 30-án a budai várban adta át a királynénak az Athenaeum Könyvkiadó gondozásában megjelent „Az élet komédiásai” című legújabb regényét. E regényt előszavában a királynénak ajánlotta: „Ő császári és királyi Felségének Erzsébet ausztriai császárnénak, Magyarország koronás királynéjának legmagasabb kegyteljes engedelmével legmélyebb hódolattal ajánlja a szerző.” – melyet a királyné örömmel elfogadott. A hivatalos protokoll szerint az ajánlások engedélyezése Erzsébet személyes döntése volt, a királyné Udvarmesteri Hivatalához kellett folyamodni a kéréssel. Erzsébet fekete gyászruhában fogadta az írót, a két napja elhalálozott Deák Ferencet gyászolta. „A királyné első szava az volt: „Lássa, minő szomorú napokra jutottunk.” Aztán beszélt Deákról, ki oly sokat szenvedett, kérdezősködött utolsó napjairól s halálát pótolhatatlan veszteségnek mondta. Csak aztán tért át a regényre, melynek ajánlását elfogadta; kérdé, mennyi idő alatt ír egy ilyen regényt, s a könyvet kivéve tokjából, megígérte, hogy el fogja olvasni.”[1]

A regény díszpéldánya három kötetből állt, dísztokban, ebből a középső, II. kötet került be a Múzeum gyűjteményébe. A királyné halála után budai várbeli lakosztályának könyvtárából Mária Valéria főhercegnő ajándékaként 219 db könyv az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumba került, többek között Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Károly, Jókai Mór művei.[2]

Erzsébet királyné halála mélyen megrázta Jókait, visszaemlékezései sorra megjelentek a korabeli lapokban.

 A Magyar Nemzet története, Budapest, Atheneum Kiadó, 1895–1898, 10. kötet, díszkötés, Gödöllői Királyi Kastélymúzeum Könyvtár

1898-ban fejeződött be az 1894-ben indult, „A Magyar Nemzet története”[3] című nagyszabású történelmi könyvsorozat, Szilágyi Sándor szerkesztésében. A 10 kötet részletesen bemutatja a magyar történelem eseményeit, egészen a Millenniumig, 1896-ig. Írói a korszak neves történettudósai, a gazdag képanyag a magyar képzőművészet elismert mestereinek tehetségét dicséri.

   Erzsébet császárné, 1866, és I. Ferenc József, 1867, Emil Rabending fotók, Bécs, illusztrációk: A Magyar Nemzet története, 10. kötet, Gödöllői Királyi Kastélymúzeum Könyvtár

A 10. kötet a Modern Magyarország (1848–1896) történetét dolgozza fel, Márki Sándor és Bekics Gusztáv munkája. A fejezet illusztrációi között megtalálhatók többek között Emil Rabending bécsi fényképész fotói is a királyi párról 1866-ból és 1867-ből, valamint Cserna Károly rajzai a gödöllői kastélyról és parkjáról.

Az utolsó, 10. kötetet 1898 november elején jelent meg,[4] legvégén a nagy mű összegzését „UTÓSZÓ A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETÉHEZ” címmel Jókai Mór írta.

 Kezdőkép Jókai Mór utószavához, rajzolta Cserna Károly. A Magyar Nemzet története, 10. kötet, Gödöllői Királyi Kastélymúzeum Könyvtár

Az Utószó Erzsébet királyné tragikus halálára emlékezve végződik.

A Záróképet rajzolta Cserna Károly. A Magyar Nemzet története, 10. kötet, Gödöllői Királyi Kastélymúzeum Könyvtár

„A világszellem nem akarta, hogy Magyarország ezeréves történetét a nagy országos örömünnepek fényes lapjaival zárja be: egy gyászlapot toldott hozzá.

Egy őrültségtől fogantatott gonosztett letörte legfényesebb alakját újjászületésünk korszakának: gyógyithatlan sebet ütött királyunknak szivén.

De e sebnek a fájdalmát az egész nemzet érzi és osztja.

A jövendők titkát sötét homály fedi, melynek ködét a gyászlobogók még sötétebbé teszik.

De e sötétségből magasan, fényesen emelkedik ki a legszeretettebb királyné, a vértanúvá lett nemzeti szent alakja, minden homályon keresztül világitó glóriájával, hirdetve a jelennek és a jövendőnek, hogy nagy a nemzet, mely örömében és gyászában egy a királyával!”

A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum[5] gyűjteményét gazdagítja a Jókai-által írt UTÓSZÓ idézett zárórészlete,[6] az író jellegzetes lila tintás kézírásával. A szövegrész a szomorú gyászeset után kerülhetett bele a végső kéziratba, ezért olvasható a kéziraton „Az utószóhoz” cím, mint külön jelzés a lap legtetején.

 Jókai Mór: Az utószóhoz. Kézirat, Gödöllői Királyi Kastélymúzeum gyűjteménye

A magyarok szeretett Erzsébet királynéjának Jókai Mór, a királyné kedvelt regényírója állított maradandó emléket gondolataival e nagyszabású történelmi könyvsorozat legvégén.

Kaján Marianna muzeológus

Felhasznált irodalom:

Vér Eszter Virág: „… egy áldott emlékezetű királyné.” Adalékok Jókai Mór mitikus Erzsébet-képének alakulásához. Aetas, Bp., 2015. 30. sz. 71–79. p.

Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum katalógusa. Budapest, 1913.

A Magyar Nemzet története, szerk. Szilágyi Sándor, Budapest, Atheneum Kiadó, 1895-1898, 1-10 kötet, díszkötés, Dr. Tolnayné Kiss Mária könyvtárából, Gödöllői Királyi Kastélymúzeum Könyvtár, GKK gysz. 5247/1-10.

Fővárosi Lapok, 1876. február 8.

Vasárnapi Ujság, 1876. február 13.

Magyar Polgár, 1876. február 15.

[1] Fővárosi Lapok, 1876. febr. 8.

[2] Jókai Mór: Az élet komédiásai, 1876. II. kötet, Gödöllői Királyi Kastélymúzeum, GKK gysz. 4855. A könyvben megtalálható két helyen is az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum pecsétje és leltári száma. A budai vár súlyos bombázásokat szenvedett el a II. világháború során. Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum gyűjteményének nagy része ekkor semmisült meg vagy tűnt el, így Jókai Mór: Az élet komédiásai című regényének második kötete is valószínűleg 1945-ben került ki a gyűjteményből, de az utókor szerencséjére átvészelte a háborús eseményeket.

[3] Magyarország 1000 éves fennállásának alkalmából indult el ez a könyvsorozat.

[4] A 10. kötet előszavát Emich Gusztáv írta, a szöveg végén a dátum: 1898. október 3. A könyv legvégén a történetírók nevének felsorolása után a következő dátumok olvashatók: „A munka Budapest Székes Fővárosában az Athenaeum Könyvnyomdájában megkezdett MDCCCXCIV. évi november hó IV-én, befejeztetett MDCCCXCVIII. évi november hó IV-én.”

[5] A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum könyvtárában megtalálható „A Magyar Nemzet története”, szerk. Szilágyi Sándor, Budapest, Athenaeum Kiadó, 1895-1898, 10 kötetes könyvsorozat díszkötésben, a kötetek Dr. Tolnayné Kiss Mária könyvtárából valók. GKK gysz. 5247/1-10. Jókai Mór által írt UTÓSZÓ a 10. kötet 839-840. oldalán található. 

[6] Jókai Mór: Az utószóhoz. Kézirat, Gödöllői Királyi Kastélymúzeum, GKK gysz. 2353.