Új szerzemények: Best of 2025
A Gödöllői Királyi Kastély Múzeumi Gyűjteménye 2025 folyamán számos műtárggyal gazdagodott. A közösségi médiában követőinknek szinte minden héten bemutattunk új szerzeményeinkből egy-egy darabot. Az alábbiakban ezen rövid írásokból válogattunk tizenkettőt. Fogadják szeretettel!
Az év folyamán a gyűjteményünkbe került műtárgyak legnagyobb része – nem meglepő módon – Erzsébet királynéhoz köthető. Ezen szerzemények közül két festmény különösen nagy jelentőségű, mind az alkotójuk, mind kuriozitásuk okán. Elsőként Georg Raab 1867-es Erzsébet portréját sikerült megvásárolnunk.
Georg Raab: Erzsébet királyné magyar díszruhában
A művész 1821-ben született Bécsben. A Kunstakademie elvégzése után Pestre költözött, ahol a negyvenes évek első felében akvarell arcképeivel tűnt fel a Műegylet kiállításain. 1846-ban ismét Bécsben találjuk, ahol nemsokára az arisztokrácia és a császári udvar kedvelt portréfestője lett. Különösen nagy sikerre tett szert női tanulmányfejeivel, valamint elefántcsontra festett portréminiatűrjeivel. Az udvar érdeklődését is felkeltette: a császári gyermekeket festhette meg. A kis képek többek közt Ferenc József íróasztalán álltak a Hofburgban.
1867-től több alkalommal örökítette meg Erzsébetet is. A bécsi Albertina őrzi azt a szénrajzot, amely minden bizonnyal az élő modell után készült fejtanulmány. A művész az elkövetkező években ezt a portréfejet alapul véve a királyné számos festett arcképét készítette el. Az egyik első az az ovális olaj mellkép, amely Erzsébetet magyar koronázási díszruhában ábrázolja, és amely ma a bécsi Sisi Museum büszkesége.
Raab 1873-ban virágokkal díszített báli ruhában, smaragd ékszerekkel festette meg a királynét. Ez az Erzsébet-portré lett később az, amely alatt a császár örökre lehunyta szemét: a kép 1916-ban az uralkodó ágya fölött függött schönbrunni hálószobájában. A művész 1875-ben lovaglóruhában is megfestette Erzsébetet. A portréról készült, gazdag aranyozott keretbe foglalt korabeli fotó a gödöllői kastély gyűjteményének nemrég Kínát is megjárt darabja. Raab 1877-ben festette meg a császárné egészalakos, udvari díszruhás portréját, amelyen Erzsébet híres rubin ékszerkészletét viseli. A hagyomány szerint ez volt az utolsó olyan kép, amelyhez személyesen állt modellt. Mellkép formátumú változata a király budai dolgozószobáját díszítette.
A most megvásárolt festmény háromnegyed alakos, ovális portré. Bár a kutatás számára is újdonságnak számít, nemcsak szignója („G. Raab 1867”), hanem jellegzetességei alapján is tökéletesen illik a festő életművébe. A Hofburgban őrzött, némiképp eltérő kompozíciójú, szűkebb kivágású arcképhez hasonlóan sötét, csipkével díszített bársony ruhaderékkal és fehér ujjakkal alakított magyar díszruhában ábrázolja a királynét. Erzsébet ezt a magyar öltözetet, amely a hagyomány szerint a párizsi Worth divatház kreációja volt, 1866 elejétől viselte. Az együtteshez több szoknya is tartozott, és a királyné ebben jelent meg az 1867-es koronázáson is. A magyar díszruhás Erzsébetet a bécsi fényképész, Emil Rabending 1866 márciusában örökítette meg. Raab a képei megfestésekor saját fejtanulmányát vette alapul, a test és a ruha felvázolásakor pedig Rabending fotóit követte. (Borovi Dániel)
Az év második felében támogatóink segítségével jutottunk hozzá Wilhelm Richter egy olyan festményéhez, melyet mindeddig csak archív fotókról ismertünk.
Wilhelm Richter: Erzsébet királyné séta közben
Mindeddig lappangó, különleges festményt sikerült nemrégiben megvásárolnunk Erzsébet királynéról. A kép Wilhelm Richter (1824-1892) udvari festő alkotása 1878-ból. Richter csatafestőként vált ismertté, de vadászjelenetei, lóábrázolásai és portréi is igen kedveltek voltak. Az 1870-es években többször megfordult Gödöllőn. A királynéról és a környékbeli vadászatokról, vadásztársaságokról festett több képe is függ az állandó kiállításban.
A most megszerzett kép ritkasága abban rejlik, hogy a festményt mindeddig csak archív fotókról ismertük. A 74x53 cm-es kép valószínűleg gödöllői jelenetet ábrázol, amelyen a napernyővel sétáló Erzsébet királyné Brave nevű bernáthegyi kutyáját finoman visszafogva figyeli a távolban felbukkanó vadakat.
A festmény restaurálásra szorul és új keretet is kap, ezt követően 2026. tavaszán helyezzük el az állandó kiállításban.
A kép Argay Rudolf, a gödöllői kastély régi támogatója emlékét is őrzi majd a tárlatunkon. A 100. születésnapja előtt nem sokkal bekövetkezett halálakor családja és barátai részvétnyilvánításukat a Rudi bácsi által annyira szeretett intézmény anyagi támogatásával fejezték ki, ezt az összeget fordítottuk a műtárgy megvásárlására. Támogatásukat ezúton is köszönjük! (Faludi Ildikó)
Nem magát a királynét ábrázolja, viszont őt idézi meg egy képeslap, amin Lil Dagover színésznő látható Erzsébet szerepében.
Lil Dagover, mint Sisi
Lil Dagover (1887- 1980) német színésznő alakította Erzsébetet az Adolf Trotz által rendezett, a császárné életét bemutató első hangosfilmben, 1931-ben. Új szerzeményünk egy korabeli képeslap, melyen ebben a szerepében látható. Az 1 óra 24 perc hosszú, fekete-fehér alkotás Elisabeth von Österreich (Ausztriai Erzsébet) címen került a mozikba. A film cselekménye az ifjú Erzsébet császárné és Zsófia főhercegnő közti ellentéttel indul, és Erzsébet tragikus halálával ér véget. Közben végigkísérhetjük a császárné, mint magánember problémáit: az udvari etikett merevségének elutasítását, a házasságának válságát majd a fia elvesztése felett érzett fájdalmát.
Az Indonéziában született, de tízéves korától Németországban nevelkedett színésznő lánykori neve Martha Marie Antonia Siegelinde Seubert volt. Férjhezmenetele után az 1910-es évek közepén vette fel a Lil Dagover művésznevet. Az 1970-es évek végéig filmezett, illetve játszott színpadon. (Kassa Melinda)
Erzsébet királynéról számos könyv látott napvilágot. Alakja mind a mai napig sok történészt foglalkoztat, nemcsak Európában hanem a tengerentúlon is. Ezúttal egy japán nyelvű kiadványt mutatunk be, mely bizonyítja, hogy a királyné alakja a Távol-Keleten is nagy érdeklődésre tart számot.
Japán nyelvű kiadvány Erzsébetről
A kötetet egyik kolléganőnk, Demeter-Guba Erzsébet oszakai kiküldetése során pillantotta meg egy könyvesboltban. Lenyűgözőnek találta, hogy még Japánban is egy ilyen kiadványba botlik. Nem volt kérdés, hogy megvásárolja és hazatérve a kastély gyűjteményének ajándékozza Komiya Masayasu 2023-ban megjelent munkáját, mely Erzsébet és a Habsburg Birodalom alkonya címet viseli. Nagyon izgalmas, hogy a Távol-Keleten is mennyien érdeklődnek Erzsébet királyné iránt! (Kassa Melinda)
Már életében számtalan intézményt és helyet neveztek el Erzsébetről, halála után pedig még több utca, park, épület stb. vette fel a királyné nevét. Ezek közé tartozik a sokak által kedvelt János-hegyi kilátó is, melyről egy különleges képeslappal gazdagodott a gyűjteményünk.
A vörös csillaggal „díszített” János-hegyi Erzsébet-kilátó
A Budai-hegység 527 méter magas csúcsa Budapest legmagasabb pontja. Régen Pozsonyi-hegynek is nevezték, mert tiszta időben innen állítólag Pozsonyig is el lehetett látni. Már a XIX. század elejétől népszerű kirándulóhelynek számított. A természetet kedvelő Erzsébet királyné 1882-ben többször is járt itt. Akkoriban egy fából épült kilátóból lehetett megcsodálni a gyönyörű panorámát. Ennek a helyére épült fel Klunzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján a ma is álló épület, melyet 1910. szeptember 8-án adtak át, és a magyarok szeretett Erzsébet királynéjáról nevezték el. A kilátót, Magyarországon elsőként, 1926-ban állandó díszkivilágítással látták el.
Az 1948-as kommunista hatalomátvétel után, mint annyi más épület, az Erzsébet-kilátó sem kerülhette el a sorsát: tetejére óriási vörös csillagot helyeztek. A kilátót pedig „átkeresztelték” Jánoshegyi kilátónak. A gyűjteményünkbe vásárlás útján került képeslap is ezt az állapotát örökíti meg. Az 1989 májusában eltávolított csillag sajnos maradandó nyomot hagyott az épületen. Súlya tönkretette a torony szerkezetét, ezért felső szintjeit az 1990-es években le kellett zárni. Az Erzsébet-kilátót az ezredforduló után renoválták. (Kassa Melinda)
Erzsébet mellett a Ferenc Józseffel kapcsolatos műtárgyainkat is gyarapítottuk. A császár és király alakját hivatalos fotográfiák sora őrizte meg az utókor számára. Ezek közül mutatjuk be egy idei szerzeményünket, mely koronázási díszben ábrázolja az uralkodót.
Ferenc József magyar koronázási díszben. Vizitkártya.
Az 1867-es koronázáskor, illetve azt követően számos helyen árusítottak mind az uralkodócsaládról, mind az Andrássy-kormány tagjairól, valamint a kiegyezés létrejöttében fontos szerepet játszó Deák Ferencről vizitkártya portrékat. Ezeket emlékként vásárolta a társadalom széles rétege.
A Ferenc Józsefet koronázási díszben ábrázoló alkotások fotóportré felhasználásával készült kollázsok, hiszen az uralkodó nem állt kamera elé magyar koronázási öltözetben. Azt már az esemény előtt egy hónappal megírták az újságok, hogy a leendő király a hagyományos szertartási öltözetet viseli majd: magyar tábornoki díszegyenruha, vállán a koronázási palásttal, nyakában az aranygyapjas rend szalagja a rend jelvényeivel, fején a Magyar Szent Koronával.
Az ajándékozás útján a gyűjteményünkbe került vizitkártyán is a fent leírt öltözetben láthatjuk Ferenc Józsefet. A koronázás alkalmával készült kép August Heinrich Mansfeld (1816-1901) felvétele alapján született. Verzóján nyomtatott jelzet: Photographie von August Mansfels Wien Stadt Freiung No 6 Schottenhof. (Kassa Melinda)
Az ünnepeket a császári és királyi udvarban díszebédek vagy díszvacsorák kísérték. Nem volt ez másképpen Ferenc József 1916 augusztus 18-i születésnapján sem, melynek menükártyája immár gyűjteményünk részét képezi.
Menükártya
A dombornyomott császári koronával díszített kártya végül az uralkodó legutolsó születésnapjának emléke lett. Íme a tíz fogásból álló menüsor: Tyúkhúsleves, Rajnai lazac hidegen, Tojásszósz, Stájer kappan, Saláta, Gyümölcsbefőtt, Torta, Fagylalt, Sajt, Kávé.
Szintén Ferenc Józsefhez köthető a gyűjteményünkbe került, táncosnőt ábrázoló szobor, mely a visszaemlékezők tanúsága szerint, a császár ajándéka volt barátnőjének, Schratt Katalinnak.
Augustin-Alexandre Dumont (1801-1884): Táncosnő szobor
A Dumont Paris szignóval ellátott, táncoló női aktot ábrázoló bronz kisplasztika tavaly vásárlás útján jutott a Kastélymúzum gyűjteményébe. Auguste Dumont híres francia szobrász dinasztiából származott, ükapja Pierre Dumont már a 17. században nevet szerzett magának, és családja neves művészek sorát adta. Tanulmányait Párizsban és Rómában végezte, majd a párizsi École des Beaux-Arts tanára lett. Leghíresebb műve a Szabadság szelleme, amely a Bastille téren 1840-ben emelt emlékmű tetején áll. Egy betegség miatt 1875 után már nem tudott dolgozni, így a mi szobrunk kora is behatárolható.
A korábbi tulajdonos elmondása alapján a táncosnő szobra Ferenc József ajándéka volt Schratt Katalinnak, aki egy újságcikk tanúsága szerint tovább ajándékozta Újházi Ede magyar színésznek. Az ő özvegye, Novák Margit színésznő, az ostrom után 1946-ban a Fészek Művészklubnak adta el, hogy árából fenntartsa magát.
A szobron, amely kecses mozdulatú női aktot ábrázol, meg is látszik a sok viszontagság, lábai sérültek, és kissé el van ferdülve. Ám patinája szinte érintetlen, és összességében mind művészi kvalitása, mind egy régvolt királyi szerelem emléke miatt nagyon becses emléke gyűjteményünknek. (Kovács Éva)
A királyi pár közös szenvedélye volt a vadászat, melynek Gödöllő környékén rendszeresen hódoltak. Itteni vadászkastélyuk számára készült az a Zsolnay étkészlet, mely vásárlás útján került a gyűjteményünkbe.
Zsolnay étkészlet
A magántulajdonból vásárolt Zsolnay étkészlet összesen 37 darabból (6-6 lapos- és mélytányér, 9 db desszertes tányér, 13 db tálaló, 2 db kis szószos edény, 1 db kanál) áll. A Zsolnay gyárban megmaradt mintakönyvek szerint a darabok 1882-1885-ben készültek. E különleges készletet Pehm Gábor tervezte a gödöllői királyi vadászkastély számára, ennek megfelelően a mintája vadászati témájú. A különböző darabokon őzek, szarvasok, nyulak, vaddisznók, kacsák láthatók. Az étkészletet vagy a gödöllői, vagy a galgamácsai vadászkastélyban használhatták. Ez utóbbit a Magyar Állam építtette 1869-70-ben I. Ferenc József magyar király számára. Tervezője a pécsi születésű Schulz Ferenc volt. A neogótikus stílusú épület a falu mellett, az ecskendi vadaskertben állt. A vadászkastély a II. világháború végén nyomtalanul elpusztult. (Kaján Marianna)
Bár a gödöllői kastélyról mindenkinek Sisi, illetve a királyi korszak jut eszébe, de nem feledkezhetünk meg a nagy formátumú építtető grófról, Grassalkovich I. Antalról sem. Hozzá kapcsolódó új szerzeményünk egy nyomtatott formátumú gyászbeszéd, mely a gróf tiszteletére rendezett rekviem után hangzott el.
Barta Istvány: Halottas dicséret mellyet néhai Méltóságos Gyaraki Gróff Grassalkovich Antal (címek felsorolása) utolsó eltakarítása alkalmatosságával (hely) mondott Barta Istvány. Budán, 1772.
Magántulajdonból, vásárlás útján került a kastély múzeumi gyűjteményébe a címben szereplő 40 oldalas gyászbeszéd. A gödöllői kastélyt építtető gróf Grassalkovich I. Antal 1771. december 1-jén hunyt el. Temetésére december 12-én, a máriabesnyői templom altemploma melletti családi kriptában került sor. A következő év február 28-án fényes pompával megrendezett gyászünnepséget rendeztek a tiszteletére, amely alkalomra a besnyői felső templomban egy hatalmas ravatalt emeltek, amit 700 gyertya világított meg. Ekkor gróf Migazzi Kristóf bécsi érsek, váci püspök, Grassalkovich jó barátja ünnepélyes gyászmisét mondott, halotti könyörgéssel. A rekviem után Barta István egri apátkanonok, a királyi ítélőtábla prelátusa gyászbeszédben méltatta az elhunyt gróf életét, jeles tetteit. A magyar nyelven elmondott szónoklata még abban az évben nyomtatásban is megjelent Budán. (Dr. Papházi János)
Ha már felidéztük a 19.század előtti korszakot, akkor jöjjön egy tárgy a kastély 20. századi történetéből. Az 1950-es évektől szociális otthonként működő főépületben használták azt az asztalt, mely most jutott vissza múzeumunkba.
Asztal a szociális otthonból
A Fővárosi Önkormányzat Gödöllői Idősek Otthona felajánlásaként került gyűjteményünkbe ez a faragott lábú, fiókos asztal, mely egykor a kastélyban működő szociális otthon berendezéséhez tartozott. A visszaemlékezések szerint a bútor az un. Mária Terézia szobában állt. Ez az a márvánnyal borított helyiség, amit a királynő 1751-es látogatására alakíttatott ki Grassalkovich I. Antal gróf, majd később ez lett Erzsébet királyné hálószobája is. A kastély falai közé 1958-ban beköltöző szociális otthonban itt kapott helyet a könyvtár, ahol a gyűjteményünkbe került asztalt használták. (Kassa Melinda)
A Gödöllői Királyi Kastély Múzeumi Gyűjteménye nemcsak a letűnt korok, de a jelen emlékeit is gyűjti. Ennek példája az a tárgyegyüttes, mely a Múzeumok Éjszakája alkalmából került adattárunkba.
Múzeumok Éjszakája promóciós tárgyak
2025. június 21-én 23. alkalommal került sor a népszerű Múzeumok Éjszakája rendezvényre. Országszerte több mint 400 helyszín 2500 programja várta az érdeklődőket. Az esemény kiemelt tematikája a kétszáz éve született Jókai Mór alakja és munkássága volt. A nagyszabású kulturális rendezvény sajtótájékoztatóját június 10-én tartották a kastély barokk színházában. Ebből az alkalomból kerültek a gyűjteményünkbe a logózott tárgyak: egy műanyag kulacs, egy újrahasznosított műanyagból készült válltáska, és egy italnyitóval kombinált hűtőmágnes.
Bízunk benne, hogy idén is lehetőségünk lesz hasonló értékekkel gyarapítani gyűjteményünket. Ha Önök is érdeklődnek műtárgyaink iránt, kövessék 2026-ban is Új szerzemények rovatunkat!
Összeállította: Kassa Melinda
A konferencia felhívása
Múzeumi mesehősök csoportképe a konferencián, Fotó: Soós Botond