Történetek, történelmi személyek, sorsok a Gödöllői Királyi Kastélyból

Kastélymorzsák Gödöllőről

Kastélymorzsák Gödöllőről

Díszszemle a gödöllői kastély előtt

2021. április 07. - Gödöllői Királyi Kastély

172 éve zajlott le az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat egyik jelentős ütközete, az isaszegi csata. Az ütközet tétje igen nagy volt a magyar csapatok számára. Ha a honvédek győznek a császáriaknak Budára, vagy Vácra kell visszavonulnia, s ez által befejeződhet a Duna–Tisza közének felszabadítása. A magyar honvédek fényes győzelmére minden évben hagyományőrző huszárok felvonulásával emlékezünk a gödöllői kastély udvarán, a jelenlegi veszélyhelyzet idején e helyett ez az írással idézzük fel a csata és az azt követő napok történéseit.

hadiszemle.jpg
Biai–Föglein István: Kossuth Lajos díszszemléje Gödöllőn 1849. április 7-én.
Újságkivágás, Gödöllői Királyi Kastély múzeumi gyűjteménye, Dr. Ozory Aladár–hagyaték

A Windisch-Grätz herceg vezette osztrák sereg 1849. április 6-án, Isaszeg térségében találkozott a magyar fősereggel. A heves küzdelem egész nap zajlott, s csak Damjanich János vezérőrnagy 3. hadtestének kitartásán és Aulich Lajos határozott, bátor fellépésén múlt, hogy a nap végére a csata magyar győzelmet hozott. A császári csapatok Pest irányába vonultak vissza, útközben szuronyaikkal összehasogatták a gödöllői kastély parkjában álló Királydombi pavilon uralkodóportréit (köztük több Habsburg uralkodó arcképét is), abban a magyar államiság jelképeit látva. Április 7-én, Nagyszombaton a magyar seregek harc nélkül vonultak be Gödöllőre, ahol Kossuth Lajos és tábornokai (Görgey Artúr, Klapka György és Damjanich János) a kastélyban rendezték be ideiglenes főhadiszállásukat (ott ahol néhány nappal korábban Windisch-Grätz herceg és csapatai szálltak meg), s a győzelem örömére az épület előtt díszszemlét tartottak. Ezt követően a kastély dísztermében haditanácsra gyűltek össze. A fővárost körülvevő ellenséges védvonal miatt egy megkerülő hadművelet tervét dolgozták ki. Kossuth ezt követően négyszemközti beszélgetésen előbb Görgeyvel, majd a hadsereg főtisztjeivel is egyeztette elképzelését, miszerint szükségesnek tartja a trónfosztást és egy függetlenségi nyilatkozat kihirdetését. Görgey ugyan nem értett egyet e gondolatokkal, de másnap Kossuth egy nemzethez intézett szózatot fogalmazott meg, s április 10-én az Ausztriától való elszakadás határozott tervével utazott el Debrecenbe. Ezen a napon a honvédsereg is elhagyta Gödöllőt. A kastély lovardáját hadikórházként használtak tovább. Április 14-én aztán az országgyűlés a debreceni nagytemplomban közfelkiáltással kimondta, hogy az ország „… szabad, önálló és független európai statusnak”, a Habsburg–Lotaringiai-ház pedig „trónveszettnek nyilváníttatik”.


Dr. Papházi János

Kastély Krónika 2015

kastelykronikak_2015.jpg

január 10–11. A Gödöllői Szimfonikus Zenekar és a Hot Jazz Band évköszöntő koncertje a Lovardában.

február 14. Bálint napi Balassi est a Barokk színházban.

február 17. Dumaszínház: Kőhalmi Zoltán és Dombovári István estje a Lovardában.

március 14. A Frédéric Chopin Zenei Alapfokú Művészeti Iskola tanárainak hangversenye a Lovardában.

március 14. Tóth Benedek és a Budapesti Vonósok: J. S. Bach népszerű hangszeres művei a Lovardában.

április 5. Ibolya Nap – Erzsébet királyné kedvenc virága jegyében és a királynéval való találkozási lehetőséggel.

04_05_ibolya_nap.JPG

Erzsébet királyné szerepében Szabó Dóra

április 6. Húsvét a kastélyban – színes családi programok a kastélyban és parkjában.

április 10. Nottingham-i kórus koncertje

április 24. Horváth Izabella és Szabadi Vilmos koncertje a Díszteremben.

május 1–augusztus 30. Szinyei, Munkácsy, Székely és tájképfestő kortársaik (1870–1915) Gödöllőn – időszaki kiállítás a kastély Rudolf-szárnyában

május 14–17. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál a Lovardában

 

05_14_termeszetfilm_fesztival1.jpg

A fesztivál fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt

05_14_termeszetfilm_fesztival2.jpg

május 24. Pünkösdi hangverseny – Níjmegeni Bach Kórus (Hollandia) és a Gödöllői Szimfonikus Zenekar hangversenye a Lovardában.

június 5–6. Koronázási hétvége „Éld át a múltat!” Életképek a múzeumban, tárlatvezetéssel.

06_05_koronazasi_hetvege1_1.JPG

Erzsébet királyné szerepében Szabó Dóra,  Mária Valéria szerepében Rudniczai Dorka

06_05_koronazasi_hetvege2_1.jpg

 

június 6. Levelek a királyi udvarból – kamara kiállítás a Farkas Archívum dokumentumaiból a Mária Valéria-szalonban.

06_06_kamarakiallitas_a_farkas_archivum_dokumentumaibol_1.JPG

június 6. Donizetti: Szerelmi bájital – a Gödöllő Szimfonikus Zenekar hangversenye a Lovardában.

június 13–14. A Kastély is részt vett a III. Gödöllői ArboFeszten.

június 14. Magyar Állami Operaház és a Királyi Operettgála művészei: Királyi Operettgála a Díszudvaron.

június 20. Múzeumok Éjszakája:  Flóra kertje c. – Gyógynövényes dobozkák készítése Remsey Flóra kárpitmotívumainak felhasználásával

A gödöllői Waldorf iskola tanárainak színházi előadása a kastélyparkban, Shekaspeare: Szentivánéji álom.

06_20_muzeumok_ejszakaja_szentivaneji_alom_szinhazi_eloadas_1.JPG

júniusban: A Magyar Képzőművészei Egyetem végzős hallgatói a kastélypark egykori szobrainak (Diána, Ompfalé, Minerva) rekonstrukcióit készítették el a kastély számára.

július 20–31. A Pest Megyei Értéktár időszaki kiállítás a Sala terrenaban.

07_20_pest_megyei_ertektar_kiallitasa_2.JPG

augusztus 9. „Parlami D Amore” avagy „… beszélj nekem a szerelemről… „ olasz dalest a Díszudvaron.

augusztus 15. Musical est a Lovardában.

augusztus 27. Múzeumpedagógiai évnyitó ünnepség és tájékoztató nap a Lovardában.

08_27_muzeumpdagogiai_evnyito1_1.JPG

08_27_muzeumpedagogiai_evnyito2_1.JPG

szeptember 10. Balogh Piusz zongora koncertje Erzsébet királyné halálának emlékére.

szeptember 11. GödöllŐsz Fesztivál nyitókoncertje a Lovardában - Opera-gálaest á la Rossini, közreműködők: Gödöllői Szimfonikus Zenekar, vezényelt Horváth Gábor, fellépő művészek: Herczenik Anna, Kaján Katalin, Xavier Rivadeneira, Cser Krisztián.

09_11_godollosz_fesztival_nyitokoncertje_1.JPG

szeptember 19. A Gödöllői Városi Fúvózenekar nyárbúcsúztató koncertje a lovardában.

szeptember 19–20. Kulturális Örökség Napjai: Padlástúra – érdekes séta a kastély padlásán.

09_19_kulturalis_orokseg_napjai_padlastura.JPG

szeptember 20. VIII. Gödöllői Vadásznap - Vadételek főzőversenye a kastély parkjában.

szeptember 25–november 15. Múzeumok Őszi Fesztiválja – „Mesterségek nyomában”

09_25_oszi_fesztival.JPG

október 1. „Nyújtsd a kezed és játszd a szvinget!” – Jótékonysági koncert a Zene Világnapja alkalmából a lovardában.

október 9–11. XVII. Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál.

október 17. Kódfejtők Éjszakája – Izgalmas vetélkedő az állandó kiállításban.

10_17_kodfejtok_ejszakaja.JPG

10_17_kodfejtok_ejszakaja2.JPG

október 26–28. II. Országos Egyházzene-pedagógiai konferencia a Máriabesnyői Bazilikával közösen.

november 8. A Snétberger Quartet koncertje a Lovardában.

november 12–15. III. Gödöllői Vasútmodell Kiállítás a Lovardában.

11_12_vasutmodell_kiallitas.jpg

11_12_vasutmodell_kiallitas3.JPG

november 20., 22., 27., 28. Joseph Haydn: Élet a Holdon – a Magyar Állami Operaház előadása a Barokk színházban.

november 21. Erzsébet királyné emlékére vers- és prózamondó verseny döntője a lovardában, a Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete, a Gödöllői Városi Könyvtár és a Gödöllői Királyi Kastély közös szervezésében.

11_21_szavaloverseny.JPG

december 5–6. Adventi kastélynapok.

december 5. Bogányi Gergely, Onczay Csaba és Szabadi Vilmos ünnepi koncertje a Lovardában, bemutatkozik a Bogányi zongora.

12_05_boganyi_gergely_koncertje.jpg

december 6. A Gödöllői Szimfonikus Zenekar ünnepi koncertje a Lovardában.

december 12–13. Adventi kastélynapok

december 12. A British Couneil és a IATEFL-Hungary kórusának ünnepi koncertje a Díszteremben.

december 12. Az Arpeggio Gitárzenekar ünnepi koncertje a Lovardában.

december 13. A Városi Vegyeskar ünnepi koncertje a Lovardában.

december 28. Erzsébet királyné karácsonyai – családi múzeumpedagógiai programok

12_28_erzsebet_kiralyne_karacsonyai.JPG

Erzsébet királyné szerepében Szabó Dóra

december 29. Herczenik Anna és Domenico Menini opera estje a Barokk színházban.

Császári és királyi húsvétok Bécsben és Pest-Budán

A húsvéti témájú blogbejegyzésünket két vendégszerzőnknek köszönjük; Vér Eszter Virág történésznek és Borovi Dániel művészettörténésznek.

Ferenc József és Erzsébet húsvét idején – tekintettel az ünnephez kapcsolódó nyilvános szerepléseikre – rendszerint Bécsben tartózkodott, ez alól eleinte mindössze néhány rendkívüli alkalom jelentett kivételt. 1854 húsvétján (április 16–17.), jegyességük utolsó hetében még egymástól távol ünnepeltek. Erzsébet kíséretével ugyanis csak néhány nappal az ünnep után, április 20-án indult el a bécsi esküvőre. Egy évvel később (április 8–9.) Erzsébet épp gyermekágyból épült fel, így már alig egy hónapos lányukkal, Zsófiával közösen ünnepeltek. 1856-ban szintén Bécsben töltötték a húsvétot (március 23-24.) – a császárné ekkor már várandós volt második gyermekükkel.  1857 húsvétján (április 12–13.) az itáliai szemleútról visszatérve két kisgyermekükkel ismét a birodalom központjában tartózkodtak, a közös – utóbb tragikus véget ért – magyarországi látogatásra készülve. Az 1858-as esztendő húsvétja (április 4–5.) szintén családi körben telt, Erzsébet ismét gyermeket várt, s félidősen vélhetően mentesült a nagyheti – számára rendkívül terhes – megjelenési kötelezettségek egy része alól is.


kep_001.jpgLudwig Angerer: Ferenc József Rudolf trónörökössel és Gizella főhercegnővel (Bécs, 1861)
Wien Museum, Bécs / CC0


kep_001b.jpgLudwig Angerer: Erzsébet császárné (Bécs, 1860)
Wien Museum, Bécs / CC0

Az első jelentősebb változást e tekintetben is az uralkodóné elhúzódó betegsége jelentette 1860–1861-ben. Ennek következtében Erzsébet 1861-ben kíséretével Madeirán tartózkodott az ünnepek idején, míg Ferenc József Gizellával és Rudolffal Bécsben, szülei társaságában ünnepelt. A következő év ismét egymástól távol telt, 1862 húsvétján (április 20–21.) Erzsébet gyermekeivel még Velencében időzött, míg az uralkodó Bécsben volt. A következő két esztendőben a birodalom központjában tartózkodtak húsvétkor, családi körben. Erzsébet egy évvel később fivére, Károly Tivadar 1865 februári, Zsófia szász hercegnővel kötendő házasságkötésére Drezdába utazott. Márciusban és áprilisban Münchenben volt családjánál, majd visszatért Bécsbe. Az uralkodót ellenben a nagy horderejű politikai változások kötötték le Deák húsvéti cikkének április 16-i publikálását követően. Ezzel szemben 1866-os év eleji magyarországi látogatásuk a megegyezést kereső tárgyalások részeként a tervezettnél hosszabbra nyúlt. Így a húsvétot megelőző böjt első periódusát – amely a fogadások rendjére is kihatással volt, az étkezést érintő változások mellett – még Budán töltötték. Végül 1866. március 5-én utaztak el Bécsbe, ahol a húsvétot (április 1–2.) is tartották családi körben, Gizellával és Rudolffal. Az 1867-es év első fele a kiegyezés és a koronázás előkészületeivel telt, Erzsébet január második felében látogatást tett családjánál előbb Münchenben, majd húgánál, Matildnál Zürichben, ahonnan február 8-án tért vissza Bécsbe. Az uralkodó a belpolitikai események következtében tavasszal közel három hétig (március 12.–április 6.) tárgyalt Budán. A húsvéti ünnepek idején (április 21–22.) viszont már ismét Bécsben volt családjánál.

A következő évi ünneplés azonban ismét egymástól távol telt.  A várandós királyné Ferenc József kíséretében 1868. február 5-én különvonattal érkezett a magyar fővárosba, hogy születendő gyermekét Budán hozza világra. Elhatározása vélhetően intim szférájának védelmére irányult. Személyes igényeinek figyelembevételével néhány apróbb átalakítási munkálatot is végeztek a budai királyi palotában, ahova az uralkodó Erzsébet kényelmét szolgáló új bútorokat is rendelt. Fiának továbbított leveleiben a király a kor szemérmességet kívánó gyakorlatának megfelelően a terhességről nem írt, a gyermekeknek mindössze Erzsébet „gyengélkedéséről” volt tudomásuk.

Ferenc József február 9-én tért vissza Bécsbe, miután az elutazását megelőző napon udvari ebéden fogadta a kormány tagjait és a főbb udvari méltóságokat. Az uralkodó elutazásával Erzsébet ismét nagyobb figyelemmel fordult Bécsben várakozó gyermekei felé, akik február 15-én Pest-Budára érkeztek, hogy anyjukat meglátogassák. Ferenc József 24-én reggel csatlakozott családjához. Az uralkodó magyarországi tartózkodása idején a kormányzati teendői mellett kedvelt időtöltéseinek is teret engedett: rendszeresen vadászott (főként a Gödöllő környéki erdőkben), ellátogatott színházi előadásokra, valamint reprezentációs kötelezettségei részeként több katonai bemutatón is megjelent.

Gizella és Rudolf közel három hétig tartó budai időzést követően március 7-én utazott vissza Bécsbe, majd néhány óra eltéréssel Ferenc József is követte őket. Az uralkodó Erzsébet elhúzódó magyarországi időzésének következtében 1868 nyaráig ingázni kényszerült Bécs és Buda között: rendszerint egy-két napos magánlátogatásokat tett feleségénél, majd újszülött gyermekénél. Erzsébettől – a kor normái szerint – a szülés várható közeledtével távol tartották idősebb gyermekeit: velük levélváltás útján érintkezett. Kényelmét szolgálta húga, Mária nápolyi exkirályné jelenléte is, aki március 21-én, Ferenc József társaságában érkezett Pest-Budára.

A szülés időpontja a várthoz képest kitolódott: Mária Valéria főhercegnő csak április 22-én látta meg a napvilágot. Ferenc József így – előzetes terveivel ellentétben – csak április végén térhetett vissza Bécsbe. A húsvéti ünnepeket (április 12–13.) a királyi pár, illetve gyermekeik egymástól távol töltötték.


kep_003.jpgVictor Angerer: Mária Valéria főhercegnő (Bad Ischl, 1871)
J. Paul Getty Museum, Los Angeles / Digital image courtesy of the Getty's Open Content Program

Az uralkodó elhúzódó magyarországi tartózkodása idején továbbra is kénytelen volt reprezentációs kötelezettségeinek eleget tenni, és fogadásokat, audienciákat, illetve ebédeket tartani. A húsvét közeledtével azonban a hivatalos feladatok megritkultak: „A királyi udvar a nagyhét napjait nagyobbrészt a csendes áhitatnak és családi életnek szentelé. Ő Felsége a Király legtöbbnyire a Királyné környezetében tartózkodik. 10-én délelött tizedfél órakor a királyi várkápolnában ünnepélyes isteni tisztelet volt, melyben a kir. udvar is részt vett[1] – tudósította olvasóit a Budapesti Közlöny 1868 húsvétján.

kep_002.jpgFranz Kollarz:  A királyi család Magyarországon (1868)
Wien Museum, Bécs / CC0

Erzsébetnek Bécsben – uralkodónéi kötelezettségei részeként – rendszerint részt kellett (volna) vennie a húsvéti szertartásokon, de annak nyilvánossága és reprezentatív jellege ellentétes volt habitusával és intimitást igénylő vallásgyakorlásával, így ezen feladatának gyakran egyszerűen nem tett eleget. Rudolf trónörökös 1881-es házasságkötését követően számos hivatalos alkalmon – így húsvétkor is – Stefánia főhercegné helyettesítette anyósát. Erre elsőként 1882-ben került sor, és a trónörökösné a későbbiekben is rendszerint Bécsben töltötte a nagyhetet, hogy az ünnepi szertartásokon Erzsébet feladatait ellássa. Az ilyen alkalmak egyike a hagyományos lábmosás volt: nagycsütörtökön tizenkét-tizenkét rászoruló férfit, illetve nőt invitáltak meg a Hofburgba, ahol az uralkodó, illetve felesége – felidézve Jézus cselekedetét az utolsó vacsorán – térdre ereszkedve megmosta a lábukat, majd megajándékozta őket. De nem ez volt az első alkalom, hogy Erzsébet távol maradt a szertartásról. A császár főhadsegédje, Crenneville gróf például ezt írta a naplójába 1869 nagycsütörtökén: „Istentisztelet és lábmosás, amelyen egyedül őfelsége volt jelen, mert a »királyné« Budán tartózkodik.”[2] (A lábmosáson és a feltámadási körmeneten – anyjának írt levelének tanúsága szerint – a tízéves Rudolf trónörökös is részt vett.) Ebben az évben viszont – hosszú kihagyás után először – Erzsébet részt vett a úrnapi körmeneten. Erre állítólag azért került sor, mert így próbálta lecsillapítani a kedélyeket, amiért – gyengélkedésre hivatkozva – nem jelent meg a bécsi Opera május 25-i megnyitásán, amit pedig épp a császárné magyarországi tartózkodása miatt halasztottak későbbre. „Az emberek dühöngtek; ha Erzsébet ma reggel nem ment volna el a körmenetre, talán kitört volna a forradalom” – írta levelében a belga nagykövet felesége.[3]

A Húsvét viszont már a 19. században sem csak egyházi, hanem családi ünnep is volt. Mivel azonban például 1868-ban  az uralkodócsalád tagjai egymástól távol ünnepeltek, ajándékaikat, csakúgy mint a trónörökös névnapi (április 17.) meglepetéseit már előre elküldték részükre, és azok a személyzet közvetítésével jutottak el hozzájuk. Erről tanúskodik a Rudolf és Erzsébet közti – magyar nyelvű – levélváltás is:

 

Bécs, 1868. április 5.

„Kedves mamám!

Épen vett leveledet mely nekem annyi örömöt okozott, ’s a benne foglalt csinos Szt. Györgyet kezedet csókolva köszönöm; ez utóbbit mindjárt nyakomra kötöttem. Mary néne megismerkedett-e már a Budai körületével a hegyek felé is? Rimely kanonoknál [Rimely Károly pozsonyi kanonok, ebben az időben Rudolf és Gizella magyartanára] a nyelvtant már egyszer keresztül vettem. Vele igen könyü ’s mulatságos tanulni. Este most mindég álmosabb vagyok mert naponta toronyálok és lovagolok azonkivül még minden másnap tánczolnom is kell. A nagy és kis lovan most Galopban lovagolok, amazon a kötélen, emezen pedig egészen szabadon, a nagy lovat magam ugratom be Galopba, de a kicsinynél az még nem sikerül. Gizelának igen tetszett a lovagló leckém. Tegnap Wowo nálam ebédelt. Itt igen szép időnk van. Fogunk mi az idén húsvét-tojásokat kapni, édes mamám? Egyedül ebédelsz-e a papaval és Marynénével vagy idegenekkel? Most szivemböl ölellek kedves mamám a papa és Mary nénének kezét csókolva maradok szerető fiad

Rudolf”[4]


kep_004.jpgJohann Nepomuk Schönberg – Xylographische Anstalt Eduard Hallberger: Rudolf trónörökös lovon (1869)
Wien Museum, Bécs / CC0

Buda; 1868. április 13.

„Kedves Rudolf,

Szivből átölelve és csókolva minden jót kivánok névnapodra. Igen sajnálom, hogy épen ez nap nem lehetek nálad, személyesen nem adhatom át ajándékainkat. Utolsó leveleidet nagy örömmel vettem megint, mint a Papa, ki szorgalmasabb énnálam már tudatott veled. Mi itten mindig egyformán élünk, most, hogy az idő oly szép, sokat vagyunk a kertben, sőt Mari néni korán reggel már sétál, mivel hideg dörzsöléseket használ, úgy, mint én azelőtt. A nagy héten igen sokat voltunk templomban; a feltámadás itt igen egyszerű s rövid volt, nem úgy, mint Bécsben.

Pesten, épen a kocsiút mellett, a városliget felé egy döglött szamár fekszik; a mi igen utálatos; most kiváncsiak vagyunk rá, meddig marad ott. Mari nénit ez is, mint igen sok itt, Rómára emlékezteti.

Most Isten veled, édes Rudolf, legjobban üdvkivánataimat ismételvén csókol és ölel Gizelaval együtt

szerető

anyád

Mari néni is minden jót kíván.”[5]

kep_005.jpgFranz Schrotzberg – Jakob Melcher: Mária nápolyi királyné arcképe (1860 körül)
Wien Museum, Bécs / CC0

Bécs; 1868. április 13.

„Kedves mamám!

Igen köszönöm a szép húsvét tojásokat melyeket a Pesti zárdából küldöttél. Gizela és én benne osztoztunk. A szent sirba tevés igen ünnepélyes, hanem a föltámadás még sokkal ünnepélyesebb ’s a zene igen szép vala.

Tegnap reggel havazott ’s ma még fekszik a hó a hegyeken. Most már a nagy és kis lovat magam indítom ügetbe ’s galopba.

Igen furcsa lehetett midőn Marynéne lóháton a bokrok közé került. Ma Jozsef kápolnában [azaz a Josephskapellében, a Hofburg házikápolnájában] halottam a sz. misét, Gizela a nagymamával a nagymisében volt, ma reggel a nagymamánál tojásokat kerestünk. Latour [Joseph Latour von Thurmburg gróf, Rudolf nevelője] azt mondta nekem, hogy mi holnap az általad küldött szép tojásokat kapni fogunk, és ezeket Gizelánál keresendjük. Kedves papám és Marynénével együtt kezedet csókolom édes mamám ’s ölelve maradok szerető fiad

Rudolf”[6]

Vér Eszter Virág történész – Borovi Dániel művészettörténész a Monarchikum Facebook oldal  (https://www.facebook.com/Monarchikum-106752130680344)  létrehozói és szerzői.

[1] Budapesti Közlöny 2. évf. (1868) 86. sz. 1063.

[2] Idézi: Hamann 2019: 294.

[3] Idézi: Hamann 2019: 295.

[4] Rudolf levele anyjának, Erzsébetnek (Bécs; 1868. április 5.) AT-OeStA/HHSTA HausA Selekt Kronprinz Rudolf 12. f. 39. (átirat)

[5] Erzsébet levele fiának, Rudolfnak (Buda; 1868. április 13.). AT-OeStA/HHSTA HausA Selekt Kronprinz Rudolf 18-3. f. 65.

[6] Rudolf levele anyjának, Erzsébetnek (Bécs, 1868. április 13.). AT-OeStA/HHSTA HausA Selekt Kronprinz Rudolf 12. ff. 40–41. (átirat)

Válogatott irodalom:

Hamann, Brigitte: Erzsébet királyné. (ford.: Kajtár Mária) Budapest, Európa, 2019.

Borovi Dániel – Vér Eszter Virág (s. a. r.): Drága Rudolf: Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz. (ford.: Nyizsnyánszki Ferenc) Budapest, Szépmíves, 2020.

Vér Eszter Virág: „… egy új köteléket fog fűzni magas családja s a nemzet között…” Az uralkodócsalád tagjai Magyarországon (1867–1868). Aetas 34. évf. (2019) 2. 5–36.

 

#Erzsébetszobrok

Erzsébet királyné emlékműve Budapesten

nevtelen_terv_6.pngVas Viktória, kosztümös tárlatvezető Fotó: Rimóczi Gábor

„Ha sirja Bécsben van, szobra legyen Budapesten, abban a városban, melyet annyira szeretett.” Így írt a Vasárnapi Újság nyolc nappal Erzsébet királyné meggyilkolása után, 1898. szeptember 18-án. A magyarok szeretett királynéjának emléket állító szobor elkészítését országszerte támogatták, így gyűjtés indult e célra, melynek eredményeképp kevesebb, mint két év alatt nagyjából 1,5 millió korona gyűlt össze. Ezt az összeget a Ferenc József által szentesített 1898. XXX. tc. alapján a megvalósításhoz megalakuló szoborbizottság kezelésére bízták, ami 1900. február 24-én pályázatot írt ki az emlékmű megalkotására. Ezt két évvel később a bizottság sikertelennek ítélte, ahogy a következő hármat is. Végül csak az ötödik pályázaton, 1920 októberében nyerte el Zala György szobrász és Hikisch Rezső építész a megvalósítás jogát. A szobor helyének kijelölése is hosszú folyamat volt. Először a Szent György térre szánták, de lehetséges helyként emlegették a Várkertet, a Margitszigetet, és a Városligetet is. Végül az Eskü tér (a mai Március 15. tér) lett a hivatalosan elfogadott helyszín, ahol 1932. szeptember 25-én, harmincnégy évnyi előkészületet követően avatták fel Erzsébet szobrát. A királyné ülő alakját egy fedett, oszlopos kupola alatt helyezték el. Mindössze bő húsz évig állhatott ezen a helyen. A II. világháborút követő politikai változások miatt 1953-ban lebontották, viszont „csak” raktárba került, elkerülve így számos más szobor sorsát, a beolvasztást. 1986-ban állították fel újra, mai helyén, a Döbrentei téren, az Erzsébet- híd budai hídfőjénél, ezúttal kupola nélkül.

Vas Viktória, kosztümös tárlatvezető

Források: 

Vér Eszter Virág: Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között. Budapesti Negyed, XIV. évfolyam, 2006/2. szám.

https://www.kozterkep.hu/25297/Erzsebet_kiralyne_emlekmuve_Budapest_1932.html

nevtelen_terv_7.pngVas Viktória, kosztümös tárlatvezető Fotó: Rimóczi Gábor

Hol járunk❓” címmel izgalmas játékunk indult ‼️

„Erzsébet királyné”,� azaz az őt megszemélyesítő kosztümös tárlatvezetőnk, Vas Viki útra kelt, hogy bemutassa nektek a Budapest és környékén fellelhető olyan köztéri szobrokat, melyek a népszerű királynét ábrázolják. � Természetesen az útja haza vezet, s mire visszaér a Gödöllői Királyi Kastélyba, reméljük kapuinkat újra szélesre tárhatjuk előttetek✌️
�Csütörtökönként reggel 9️⃣ órakor közzétesszük a képet, mely alá kommentben
� 1️⃣8️⃣ óráig várjuk megfejtéseteket az #Erzsébetszobrok hashtaggel együtt.
Bővebb információt a játékról a Kastély facebook oldalán találhatnak (https://www.facebook.com/GodolloiKiralyiKastely.official)

KALANDOS TÖRTÉNETŰ TÁRGYAINK

ERZSÉBET MAGYAR LEVELEI – PADLÁSRÓL A MÚZEUMBA

e_level.jpg

A legféltettebb műkincseink gyakran igen kacskaringós utakon kerülnek közgyűjteménybe. Így történt ez Erzsébet királyné felbecsülhetetlen értékű magyar leveleivel is, amelyeket sokszor távoli országokból küldött haza. Címzettjük, Ferenczy Ida gondosan megőrizte őket – de a világháború végén már padláson taposták a becses iratokat.

Ferenczy Ida Erzsébet királyné magyar nyelvű felolvasónője volt, 34 éven át szolgálta hűségesen a királynét, magánéletét is csaknem teljesen feladva. Az évek során bizalmas barátnőjévé vált, akivel Erzsébet életének minden apró mozzanatát megosztotta: hosszú utazásairól is rendszeresen küldött számára részletes beszámolókat vagy pár soros kéréseket, utasításokat. Ida az udvartartás többi tagjával is levelezésben állt, sőt, a komornától kifejezetten elvárta, hogy beszámoljon őfelsége hogylétéről.

Az utazás során minden rendben volt. Az időbeosztás maradhatna mint tegnap, korán reggel egy kis pohár víz, aztán felöltözés, először is meleg tengeri fürdő, aztán (…) séta 8-tól fél 9-ig, utána reggeli. Hús és feketekávé, frizurakészítés és 12 óra körül ismét séta 5 óráig. Aztán préselt leves, tojás, gyümölcslé, és 6 órától ismét rövid séta.” – írta például Marianne Meissl komorna Biarritzból, 1896 decemberében.

Ferenczy Ida számított arra, hogy a megőrzött privát üzenetekre az utókor is kíváncsi lesz, ezért a királyné leveleivel igen körültekintően járt el: az általa kompromittálónak gondolt részeket kivágta vagy kikapargatta. A gondosan kezelt levélgyűjtemény unokaöccse, balatoni Farkas László felsőbabádi kastélyában érte meg a II. világháborút. A földönfutóvá lett családtagok a melléképületből nézték végig a kifosztott kastélyban állomásozó szovjet csapatok tevékenykedését. Mígnem egy napon összebarátkoztak egyikükkel, aki felengedte őket a saját padlásukra… Itt találták meg a homokba taposott iratokat, amiket órákig tartott lehordani onnan. „Ezt az édesapánk által összeszedett és így megmenekített levélanyagot – bátyámmal, Kiss Lászlóval együtt – anyánktól örököltük. Én vállalkoztam arra, hogy rendezésének nekifogjak. Végtelen tisztelettel, kegyelettel, nagy-nagy szeretettel és türelemmel láttam hozzá a hatalmas feladathoz.” – írta Tolnayné Kiss Mária, a gyűjtemény egyik örököse. A gyűrött, szennyezett, összekeveredett iratokat éveken keresztül rendezte, rendszerezte, a borítékokról levágott bélyegeket helyükre illesztgette. A levelek mellett más magániratokat (képeslapok, táviratok, versek, receptek, feljegyzések, stb.) is tartalmazó, időben a 19. század második felétől a 20. század első harmadáig terjedő anyagból két könyvet is publikált: Kedves Idám! (1992) és Útközben Erzsébet királynéval (1998) címmel. Az eredeti dokumentumokat mindenképpen közgyűjteményben szerette volna elhelyezni, s a két évtizedes, jó szakmai kapcsolat miatt kerültek 2013-ban a Gödöllői Királyi Kastély múzeumi gyűjteményébe, ahol azonnal megkezdődött az iratok tisztítása, restaurálása, feldolgozása. Ennek eredményeként látott napvilágot a Kedves Idám! című kötet átdolgozott kiadása 2016-ban, amelyben Erzsébet királyné mellett Ferenc József, Andrássy Gyula és Schratt Katalin leveleit olvashatják az érdeklődők, Tolnayné Kiss Mária alapos jegyzeteivel ellátva.

Faludi Ildikó, muzeológus

 ida_konyv.jpg

Kedves Idám!

Erzsébet királyné, Ferenc József, Andrássy Gyula és Schratt Katalin levelei Ferenczy Idához

Válogatta, sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta: Tolnayné Kiss Mária

Szerkesztette: Faludi Ildikó, Kaján Marianna

Gödöllői Kastély-Könyvek 3.

Terjedelem: 196 oldal

Kötés: Keménytáblás, cérnafűzött, jelzőszalaggal

Ára: 3990.- Ft

Kapható: ajandekuzlet@kiralyikastely.hu

 

süti beállítások módosítása