2024-ben adventi időutazásra invitáltuk olvasóinkat. Korabeli naplókon, leveleken keresztül pillantottunk bele, hogyan teltek Erzsébet királyné napjai az adventi időszakokban! December 1-je és 24-e között közösségi média felületünkön minden nap egy rövid részlettel idéztük fel az egykori ünnepvárások időszakát. A 24 bejegyzést most együtt tesszük közzé.

December 1., Gödöllő, 1874

Erzsébet Rudolfnak írt leveléből: „Most a Nápolyi Király volt itt két napig. Az idő ma kellemes, de annyi hó felszik, hogy lehetetlen szabadban lovagolni, a mi igen kár, most a lovarda még is unalmas. Valérie minden nap csinál hóembereket a Haraszti erdőben.”

Drága Rudolf. Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz. Szépmíves Kiadó, 2020., 167.p.

December 2., Bécs, 1873

Festetics Mária naplójában így erről a napról: „Két napot töltöttünk itt, az ünnepségek miatt: az uralkodás 25 éves jubileumát ültük! Csodálatosan szépek voltak az ünnepi rendezvények, de az a rohanás….”

2021. Walterskirchen – B. Meyer: Festetics Mária grófnő naplója. Helikon Kiadó, 2021. 133 p.

December 3., Bécs, 1888

Mária Valéria naplójából: „Az eljegyzés Ferenccel alkalom arra, hogy kimutassam a Mama iránt érzett bizalmamat, s közelebb kerüljek hozzá…Életem egyik legboldogabb napja…”

Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné lányának kedvenc naplója 1878-1899, Gabo, é.n., 167 p

December 4., Velence, 1856

Ferenc József levelében ezt írja édesanyjának: „Mindannyian tényleg jól vagyunk. Sisi eleinte eléggé köhögött, mostanra azonban a köhögése már csak az ebédekre korlátozódik…Ha nincs halnap, ami most az adventi időszakban hetente három alkalommal van, akkor 60 fős nagy ebédet rendezünk…”

Drága Mama. Ferenc József levelei édesanyjához. Szépmíves Kiadó, 2019., 224-225 p.

December 5., Buda, 1872

Andrássy Gyula levele Ferenczy Idához: „A vadászatok gyönyörűek – Ő Felsége a Királyné igen jól néz ki – képzelheti milly nagy Enthusiasmusban van – a lovagló fiatalság midőn őt látya.”

Kedves Idám! Leveleskönyv. Gödöllői Kastély-Könyvek 3., 2016, 87.p

December 6., Gödöllő, valamikor az 1870-es években

Erről a napról Herceg Egérváry Elemér ezt jegyezte fel: „A kastélypark tele van hóemberrel. Mária Valéria tegnap hatalmas kacagások közepette épített vagy nyolcat. Én is építettem kettőt …egy 5,2 cm és egy 6,1 cm magasat.”

Faludi Ildikó-Reményi Márton: Herceg Egérváry Elemér naplója. Avagy feljegyzések a gödöllői kastélyból 1., Gödöllő, 2021., 55 p

December 7., Gödöllő, 1875

Rónay Jácint, Mária Valéria főhercegnő nevelőjének feljegyzéséből: „Hetedikén, felséges királyunk atyja, Ferenc Károly főherceg születése napján legmagasb rendelet folytán csendes hálamisét szolgáltam.”

 Rónay Jácint: Erzsébet királyné udvarában 1871-1883. Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2022, 156 p.

December 8., Cap Martin, Francia Riviéra, 1895

Ezt írja Sztáray Irma a királyné udvarhölgye: „A szép idő jól szolgálja a királyné kúráját, ki most karlsbadi vizet iszik. …Őfelsége korán kel és végez a vízivással, reggelizik s ezután sétál velem vagy a göröggel. Délután ötkor van az ebédje, utána kisebb sétát tesz a hotel környékén, pont nyolckor visszavonul.”

Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében. Gabo Kiadó, é.n., 79. p.

December 9., Schönbrunn, 1891

Erzsébet királyné görög felolvasója ezt írja naplójában: „Tizenegy órakor kikocsikáztunk.…Nagyszerű nap a mai, az ég tiszta és kék, mint tavasszal. Magammal vittem egy könyvet, amiből menet közben a császárnénak szándékoztam felolvasni: Dosztojevszkij meséit.”

Konstantinos Christomanos. Naplójegyzetek Erzsébet királyné görög felolvasójától. Szépmíves Kiadó, 2019, 40 p.

December 10., Gödöllő, 1880

Festetics Mária naplójából: „Mindenki kitűnően szórakozik, pompás kavalkád. Mindenki táncol és ugrál, a császár szembekötősdit játszik és remekül mulat, s a császárné is vele!”

Gudula Walterskirchen – Beatrix Meyer: Festetics Mária grófnő naplója. Helikon Kiadó, 2021. 146. p.

December 11., Lichtenegg, 1893

Ferenc József levele Erzsébethez Gibraltárba: „Valéria élénk, mozgékony, derűs, Ella szép és barátságos, már nagyon biztosan jár és sokat fecseg. Hogy tényleg felismert-e, azt nem tudom, de egyáltalán nem volt félénk, és Ópapának hívott.”

Ferenc József levelei Sisihez 1859-1894. Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2021. p. 533.

December 12., Gödöllő, 1883

Festetics Mária naplójából: „Már megint minden a feje tetején áll! Budán kitört a kanyaró, és így nem mehetünk oda! Gödöllő pedig túl kicsi a nagy trónörökösi háztartás részére. Tehát mindannyian Bécsben leszünk…Mindenki le van törve emiatt…”

Egy udvarhölgy naplójából. Festetics Mária grófnő, udvarhölgy naplójának Budán és Gödöllőn papírra vetett részei. Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, Gödöllő, 2009. p. 199

December 13. Bécs, 1894

Ferenc József Erzsébetnek szóló leveléből: „Nagyon szeretnék már híreket kapni rólad, mivel mióta megérkeztél Algírba, semmit nem hallottam felőled. Remélhetőleg nincs semmi bajod és elégedett vagy.”

Ferenc József levelei Sisihez 1859-1894. Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2021. p 653

December 14. Palermo, 1892

Nopcsa Ferenc levele Ferenczy Idának: „Még mind itt üllünk és várjuk a jó tengert…talán sikerül holnap ki indulhattni…Ő.F. {Őfelsége Erzsébet királyné} Istennek hálá jol van és sokat sétál, F.M. {Festetics Mária} rendesen kimerülve tér vissza a hajóra.”

„Sirály vagyok, sehová se való…” Útközben Erzsébet királynéval. Gödöllői Kastély-Könyvek 5., Gödöllő, 2022., 111-112 p.

December 15., Gödöllő, 1872

Festetics Mária naplójából: „Egyedül voltam Őfelségével Budán, már az utazás is csodás volt…Élvezettel vásárolt, és amikor egy egész kupacnyi gyűlt össze a legszebb és legjobb árukból, megkérdezte: „Ér ez már 20 forintot?” Azt hiszem, vagy 150 forint volt!”

Festetics Mária grófnő naplója. Helikon Kiadó, 2021. 121. p.

December 16., Buda, 1865

Ferenc József levele Rudolfnak: „ Buda és Pest igazán jól néz ki, még nincs hó, de tegnap este és ma viharos az idő. Szobámból nagyon szép a kilátás. Látható Pest városa, a nagy Lánchíd és a Duna, rajta egy csomó gőzhajóval. Minden ház és a híd is zászlódíszben van.”

Drága Rudolf. Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz. Szépmíves Kiadó, 2020., 34. p.

December 17., Nizza 1895

Sztáray Irma feljegyzéseiből: „Ma igen kellemes napot töltöttünk Nizzában. A diner után őfelsége átnyújtá nekem menüjét azon meghagyással, hogy egy levél kíséretében küldjem el a királynak, mely levélben a nap eseményei híven meglegyenek írva.”

Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében. Gabo Kiadó, é.n., 80. p.

December 18., Palma, 1892

Nopcsa Ferenc levele Ferenczy Idának: „Most Isten áldja, boldog Karácsoni ünepeket és szerencsés uj évet kivánok. Sajnálom hogy nem tölthettjük együtt. Ez gondolom az első év hogy nem voltunk együtt, kivánnám hogy ne is forduljon többszer elé!”

„Sirály vagyok, sehová se való…” Útközben Erzsébet királynéval. Gödöllői Kastély-Könyvek 5., Gödöllő, 2022., 113 p.

December 19., Bécs, 1871

Erzsébet levele gyermekeihez, Gizellához és Rudolfhoz: „Papa és én igazán szívből köszönjük leveleiteket. A Papa ma vadászaton van, tehát van egy nap nagyobb evészet nélkül…Bárcsak hamarosan visszajöhetnétek.”

Drága Rudolf. Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz. Szépmíves Kiadó, 2020., 164. p.

December 20., Wallsee, 1897

Mária Valéria ezt írja naplójában: „…a Mama ott akarja hagyni Biarritzt, és Párizsba, a hírneves Metzgerhez kíván menni…a Papa és a Mama között nagyobb az egyetértés, mint valaha…”

Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója 1878-1899, Gabo, é.n., 305. p

December 21., Buda, 1887

Andrássy Gyula levele Ferenczy Idához Bécsbe: „Boldog ünnepeket – minden lehetö jót, és azt kivánja hogy régi barátságunk – még sok illy ünnepet élhessen át.”

Kedves Idám! Leveleskönyv. Gödöllői Kastély-Könyvek 3., 2016, 129.p

December 22., Gödöllő, valamikor az 1970-es években

Herceg Egérváry Elemér naplójából: „Diós bejgli! – mondta fülig érő szájjal Géza, amikor a havas bundáját porolgatva a meghívásomra megérkezett Mácsáról….Érzed ezt az illatot?? Az jutott eszembe, hogy…diós bejglit és mogyorós puszedlit kellene sütnünk!”

Faludi Ildikó-Reményi Márton: Herceg Egérváry Elemér naplója. Avagy feljegyzések a gödöllői kastélyból 1., Gödöllő, 2021., 58 p

December 23., Bécs, 1871

Ferenc József levele Gizellához és Rudolfhoz Salzburgba: „ A medál a Gizelláé, az óra és a kép a tied. Az óra nagyon jól jár, és a cédulán rajta van, hogyan kell felhúzni…Tiszta szívből kívánunk nektek boldog ünnepeket a mielőbbi viszontlátás reményében.”

Drága Rudolf. Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz. Szépmíves Kiadó, 2020., 77-78. p.

December 24., Bécs, 1879

Rónay Jácint feljegyzéseiből: „Este hat órakor a felséges asszony termében az égő gyertyák s az apró zászlók egész erdeje lobogott az óriás karácsonyfán, melynek ágai, mintha csak hódolnának, mélyen meghajoltak a szebbnél szebb bonbonok terhe alatt…”

Rónay Jácint: Erzsébet királyné udvarában 1871-1883. Erdélyi Szalon Könyvkiadó, 2022, 340 p.

 Összeállította: Kassa Melinda

Egy gyűjtő jóvoltából öt szép, kézi színezésű, rézmetszetes Magyarország térképet kaptunk ajándékba nemrégiben, amelyek beazonosításában az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának munkatársai segítettek[1]. A reneszánsz kora utáni, már nem kézzel rajzolt, hanem grafikailag sokszorosított térképekre és a belőlük készült, esetenként országleírást is tartalmazó atlaszokra nagy kereslet mutatkozott, ezért többször, sokféle formában kiadták őket. Gyakran a készítő halála után is megjelentek, hiszen a metszett rézlemez a műhellyel együtt öröklődött, vagy más készítőknek eladták őket. Az eltérő kiadású nyomatok apró részletekben eltérnek egymástól, és a beavatottak számára megkülönböztethetőek. Azonban még ezeket a változatokat is egyedíti a kézi színezés, emiatt nincs két egyforma példány.

A legrégebbi térképünket Gerard Mercator flamand térképész 1585-ben rajzolta, majd nyomólemezét Hendrik Hondiusnak adta el, aki jelen formájában 1630-ban Amszterdamban adta közre. A Mercator által a tengeri navigáció megkönnyítésére kidolgozott újfajta vetület a Föld felszínét hengerpalástra vetítve ábrázolja. Ezen a szélességi és hosszúsági körök egyenesen futnak, és derékszögben keresztezik egymást, így a hajósok egyenes vonalként határozhatják meg rajta a helyes irányt, ám a méreteket az Egyenlítőtől távolodva egyre jobban növeli. Az 1: 1 300 000 méretarányú, Magyarországot ábrázoló térkép a településeket nagyságuk szerint is jelezve, helyenként elírt, vagy fonetikusan írt nevekkel jelöli, a domborzatot halmokkal érzékelteti. A Duna vonalát helytelenül ábrázolja, és a többi tereptárgyat ehhez képest helyezi el, ebből adódik a torzulása. A térkép hátoldalán az országleírás első oldala olvasható, ám a többi oldal sajnos nincs meg, mert később ezeket az atlaszokat lapjaikra szedve árusították, így maradt meg a mi példányunk is.

       Mercator

Szintén Magyarország általános térképét ábrázolja Willem Blaeu HVNGARIA REGNVM címmel 1634-ből, amelynek jelen példányát fia, Joan adta ki 1662-ben hatalmas, Atlas Maior című munkája 2. kötetében. Ekkoriban Joan Blaeu és Johannes Jansonius, egy másik neves amszterdami térképész (a fent említett Hendrik Hondius sógora) ádáz versenyben voltak, ki tud több térképet tartalmazó atlaszt kiadni. Blaeu bizonyos tekintetben megnyerte a versengést, ugyanis 11 kötetes világatlasza 600 térképet tartalmazott, és műve státusszimbólummá vált, mivel ez lett a 17. század legdrágább könyve.

Blaeu

A következő térkép nem németalföldi, hanem francia térképész munkája 1703-ból, Párizsból. Guillaume de L’Isle történész és földrajztudós apjától tanulta az alapokat, majd Jean-Dominique Cassini csillagász tanítványa lett, és a Francia Tudományos Akadémiára is felvételt nyert. Térképeire innentől került az Académie Géographe de l’Académie, vagyis akadémiai földrajztudós titulus. 1718-ban elnyerte a király első földrajztudósa címet, és ő lett XIV. Lajos fiának a földrajz tanára[2]. De L’Isle a térképészek többségéhez hasonlóan nem utazott a felfedezőkkel, hanem többféle forrás és beszámoló alapján, adatok összevetésével dolgozott, felhasználva a rohamosan fejlődő csillagászat és méréstudomány eredményeit is. Nemcsak már ismert európai területeket rajzolt újra, hanem Perzsia és az újonnan felfedezett Észak-Amerika és Kanada térképeit is, ügyelve a lehető legnagyobb pontosságra és tudományos megalapozottságra. A gyűjteményünkbe került Magyarország térkép hosszadalmas címe is erre példa. Magyarra fordítva: „MAGYARORSZÁG és a korábban függő országok térképe: Számos emlékirat és kézzel írott vagy nyomtatott térkép alapján / Marsilii gróf és mások megfigyelései alapján javítva. Írta: Guillaume De l'Isle, a Királyi Tudományos Akadémia földrajztudósa; Metszette: Lièbaux fia”. Azonban a mi példányunkon az említett Henri Lièbaux mellett egy második rézmetsző jelzése is felfedezhető: Charles-Louis Simonneau-é, aki a térkép díszkeretét készítette.

De L’Isle 

Nem sokkal későbbi a gyűjteményünkbe került negyedik térkép, amely a bajor születésű, kiugrott domonkos szerzetes, Johann Baptist Homann munkája, aki Nürnbergeben lutheránus hitre tért és új életpályát kezdett. Autodidakta módon rézmetszést és térképészetet tanult, majd önállósította magát és idővel a legjelentősebb térképkiadó lett német nyelvterületen. 1715-től tagja volt a Berlini Tudós Társaságnak, és elnyerte a császári geográfus címet. A Magyar Királyságot ábrázoló, 1718-ban készült térképének díszes felirata szintén utal a felhasznált előzményekre, és már tartalmazza a frissen megkötött pozsareváci béke általi határmódosításokat is. A térképen Homann az egyes települések fonetikus nevén túl az országok, tartományok, helyenként a hegyek neveit, sőt a megyéket is feltüntette. Érdekessége, hogy jelzi a postautakat, és erre a díszes cím- és aránymértéket díszítő lovas postaszolgálati jelenet is felhívja a figyelmet a jobb felső sarokban.

Homann 

A legfiatalabb „új” térképünk első kiadása 1751-ben készült és Magyarországot, Erdélyt, Szlavóniát, Horvátországot, Romániát, Boszniát, Szerbiát és Bulgáriát ábrázolja, Gilles Robert de Vagody munkája. Monsieur Robert és fia, Didier szintén a 18. század vezető térképészei és kiterjedt térképész dinasztia tagjai voltak. Szoros együttműködésben dolgoztak, egyes esetekben nem is bizonyos, apa, vagy fia rajzolta-e az adott térképet. Földgömböket is készítettek egy általuk kidolgozott bonyolult módszerrel. Az ő 1751-es térképüket Amroise Tardieu adta ki újra 1802-ben Párizsban, ebből az atlaszból való a gyűjteményünkbe került példány.

Robert de Vagody 

Kovács Éva Marianna

fotó: Soós Botond

[1] Ezúton köszönjük Fazekas Zoltán és Samu Botond segítségét!

[2] Testvérei, Joseph-Nicolas és Louis szintén képzett térképészek és csillagászok lettek, és Oroszországban Nagy Péter szolgálatába álltak.