VÍVÁS, LÖVÉSZET, KERÉKPÁROZÁS

VÍVÁS

Erzsébet királyné az 1880-as évek elejétől egy újabb elfoglaltságot talált: vívni tanult, és ezzel is divatot teremtett a hölgyek között. Ezt a sportágat sokáig kifejezetten férfiak művelték, majd az 1880-as években egyre népszerűbb lett Bécsben, ahol a Johann Hartl, a Bécsi Vívóegyesület vezetője hívta fel rá a hölgyek figyelmét, és rendezett bemutatókat a bécsi Musikverein nagytermében. A kezdeményezés erős ellenérzéseket váltott ki a felsőbb körökben, nem tartották illendőnek, főleg a rövid szoknya viselése miatt. Elképzelhető, hogy éppen ezek az ellentmondásos dolgok keltették fel az újdonságokért rajongó különc királyné figyelmét. Kérésére „állandó fizetéssel vívómestert szerződtetnek, s Erzsébet igen rövid idő alatt a legnagyobb előmenetelt tanúsítja ebben is, mint mindenben, amibe belefog, mert mindent komolyan és buzgón végez. A kis páncél, a vívókesztyű, a modern, rövid szürke szoknya kitűnően illik neki, a vívómestereknek pedig össze kell szedniök egész tudományukat, ha nem akarnak alulmaradni.”[1] 1883 tavaszán Baden-Baden-i tartózkodására alatt Erzsébet „élete a mozgásban való nagy tobzódás. Reggel torna, aztán vívás, majd hat óra futás a környéken, vagy távlovaglás a hegyekbe, esetleg a síkságon.”[2]

Női vívók, rajz a francia Le Journal Illustre újságban, 1885 forrás: Pinterest

1884-ben a Herkules című magyar sportlap is a vívást népszerűsítette. A hölgyeknek a tőrvívást javasolta, ami szép testtartást, ruganyosságot és lélekjelenlétet kölcsönöz.

A királyné a vívást magyarországi tartózkodásai alatt is folytatta, a budai palotában és a gödöllői kastélyban külön vívótermet alakítottak ki számára. Itteni vívómesterének a francia származású vívómestert, Friedrich Ferencet kérték fel, aki nyugdíjba vonulásáig a pesti tudományegyetem vívótanára volt. „A királyné szívesen tartózkodott Budán vagy Gödöllőn, s ilyenkor Friedrich mester naponta órát adott neki és leányának Mária Valéria főhercegnőnek is. Az öregedő Friedrich mestert a kortársak „győzhetetlennek” hívták, aki életében csak egyetlenegy vereséget szenvedett el, az anekdota szerint épp a felséges királyné „amazon” kardjától.”[3]

Női vívóruha, divatrajz, 1880-as évek forrás: Pinterest

LÖVÉSZET, CÉLBALÖVÉS

Erzsébet az 1880-as évek végén a vívás mellett elkezdett célba lőni tanulni. „Köztudomású, hogy a királyné szenvedélyes gyakorlója különféle sportoknak. (…) legújabban a céllövésben gyakorolta magát s a vadászpuskát már is ügyesen kezeli. Legutóbbi gödöllői tartózkodása alatt gyakran tett vadaszati kirándulásokat a király, vagy a toszkánái nagyherceg társaságában, vagy egyedül is. Különösen kedvezett a királynénak a vadászszerencse e hó 6-ikán, amikor egy faágról egy hatalmas vadmacskát sikerült lelőnie. A ritka vadászzsákmány Bécsbe küldetett, hol Hadek udvari preparátor fogja preparálni és pedig oly helyzetben, amint a királyné lelőtte, mikor az üldöző kutya ellen védekezett. A kitömött állatot a királyné egyik szalonjában fogják elhelyezni.”[4]

Női vadászruha, divatrajz, 1890-es évek forrás: Pinterest

A gödöllői kastélyparkban állt egy lövőház, melyet a legújabb kutatások szerint III. Grassalkovich Antal építtetett a 19. század első felében. Az L alakú épület mellett lévő tisztáson szabadtéri lőteret is kialakítottak. A királyné ott gyakorolhatta a célbalövést.

Lövőház a Gödöllői Királyi Kastély parkjában, képeslap, 1900-as évek Gödöllői Királyi Kastélymúzeum gyűjteménye

KERÉKPÁROZÁS

Az 1890-es években kezdett divatba jönni a kerékpározás, aminek egyik leglelkesebb rajongója Erzsébet királyné idősebb lánya, Gizella főhercegnő lett. Példáját követte a király barátnője, Schratt Katalin színésznő is, aki azonban olykor-olykor megsérült… 1897 tavaszán Ferenc József már komolyan aggódni kezdett a szerinte egyre veszélyes hóbort miatt: „Mindjárt tartottam tőle, hogy az agyrázkódásának a következményei nem múlnak el egy-kettőre (…) Az egész biciklizést csendben elátkozva és teljes szívemből, valamint puszta önzésből is mielőbbi jobbulást kívánva, maradok a legszebb üdvözletekkel Ferenc József”[5]

Ruhák kerékpározáshoz, divatrajz, 1890-es évek vége forrás: Pinterest

Erzsébetet is elkezdte érdekelni ez a sport, főleg azért, hogy lehet-e fogyni ezzel… A király 1897. június 11-én Schratt Katalinhoz írt leveléből arra lehet következtetni, hogy már a királyné is kerékpározik, és még kúrája közben, Bad Kissingenben is „szorgalmasan akar biciklizni, mindent megtesz a fogyás érdekében, mert a múlt ősz óta 6 kilót hízott.”[6]

                                                                                                              Kaján Marianna történész-muzeológus

[1] Gróf Egon Cäsar Corti: Erzsébet. Hasonmás, reprint kiadás, Budapest, 1989. 287. p.

[2] Gróf Egon Cäsar Corti: Erzsébet. Hasonmás, reprint kiadás, Budapest, 1989. 287. p.

[3] Kozák Péter: Illem, sport, divat. „Amazonok” a századfordulón (19-20. század). Rochy és Társa Bt, Viktória Kiadó, 2004. 81. p.

[4] Budapesti Hírlap, 1887. december 25. Köszönet az Arcanum Adatbázisnak.

[5] 1897. április. 6. Hamann, Brigitte: Kedves Barátném! Ferenc József levelei Schratt Katalinhoz, Budapest,

1994. 212. p.

[6] 1897. június 11. Hamann, Brigitte: Kedves Barátném! Ferenc József levelei Schratt Katalinhoz, Budapest,

1994. 140. p.