A kastély és a park barokk pompájához hozzátartoztak régmúlt korok hőseinek és hősnőinek ábrázolásai, hiszen történetük a klasszikus műveltség része volt, ismeretüket a kifinomultság velejárójának tekintették. Számos ilyen kép és szobor fenn is maradt, mivel a későbbi korok is értékelték, megőrizték őket. Ezekből válogatunk minisorozatunkban.

Salamon fogadja Sába királynőjét

Salamon fogadja Sába királynőjét. Szövött kárpit a Kastélymúzeum gyűjteményéből. Fotó Dabasi András és Kardos Judit

Az ószövetségi témájú falikárpit 1996-ban, vásárlás útján került a gyűjteményünkbe. A hatalmas, több mint 3 méter magas és 4 méter széles faliszőnyegen megjelenített történet a Bibliában és a Koránban is szerepel. Sába (a mai Jemen) királynője, hallva Izrael királyának, Salamonnak bölcsességéről, ajándékba szánt kincsekkel megrakodva fölkerekedett, hogy meglátogassa. Salamon udvarában nemcsak a hír igazáról, hanem a király gazdagságáról és vendégszeretetéről is megbizonyosodott. A Korán leírása szerint a látogatás hatására elhagyta pogány hitét, és egyistenhívővé vált. Az etióp mitológia szerint kapcsolatukból fiú született, aki a császári dinasztiát alapította.

A mozgalmas ábrázolás a történet számos részletét megjeleníti. A kompozíció az ünnepelt párizsi festő, Claude Vignon 1624-as festményén alapul, amely ma a Louvre gyűjteményében látható. A királynő szolgálói kíséretében érkezik az öreg bölcstől és a hatalom oroszlánjaitól körülvett, lépcsős trónon ülő király elé. A háttérben a várost és a környező tájat látni. Bár a figurák antikizáló viselete egy pillanatig megtéveszt, ám a jellegzetes 17. századi ládikák és urnák, de főleg a franciakert geometrikus ágyásai elárulják a készítés idejét.

Az európai szövött kárpit hagyományosan a feudális udvarok reprezentatív díszítéséhez tartozott, tulajdonosa hatalmát és gazdagságát hirdette, a pompa és luxus fogalma tapadt hozzá, amely gyakran megmutatkozott témájában is. A legnagyobb műhelyeket fejedelmi udvarok alapították, a tervező, a kartonkészítő és a szövő szoros együttműködése miatt ugyanis helyhez kötött és nagy anyagi hátteret igénylő műfaj volt egészen a 19. század elejéig, a jacquardszövés és a gépesített tömeggyártás elterjedéséig.

Kovács Éva Marianna