TORNA

Erzsébet királyné gyermekkorától tornázott, főleg a reggeli órákban. A források szerint az 1880-as években dr. Ludwig Seeger (1831–1893) híres bécsi orvos javaslatára[1] a királyné „mindenütt, ahol hosszabb ideig tartózkodott, magának teljes tornaiskolát rendeztetett be. Volt ilyen a bécsi Burgban, Schönbrunnban, Gödöllőn és Ischlben, sőt, ha a külföldön, pl. Irland-, Angol- és Franciaországban, kellett egészségi szempontból huzamosabban időznie, oda is egész tornakészüléket vitt magával, s volt gondja, hogy gyermekei is ezt az egészséges sportot megkedveljék.”[2]

Mária Valéria a gödöllői kastélyban látta édesanyját tornázni, 1879. október 3-án ezt írta naplójába: „Amikor megérkeztem a kastélyba, felszaladtam a lépcsőn. Passy (a mama szobalánya) ott állt a folyosón, és azt mondta, menjek a Mamához, rohantam végig a folyosón… a Mama még nem készült el, mert éppen tornagyakorlatokat végzett, de én odaszaladtam hozzá és sok-sok puszit kaptam a Mamától!!!”[3]

Konstantinos Christomanos, a királyné görög felolvasója egy alkalommal különös ruhában látta Erzsébetet tornagyakorlatok közben: „A szalon és a budoár közötti nyitott ajtóban kötelek, tornász- és gyűrűszerek voltak felszerelve. Úgy találtam őt, amint fekete strucctollakkal körbeszegélyezett, hosszú fejedelmi uszállyal épp emelkedett a gyűrűn. Még sohasem láttam őt ilyen pompás öltözetben. A köteleken függve fantasztikus hatást tett, mint egy kígyó és madár közötti lény. Hogy leereszkedhessen, az alacsonyan felfeszített kötél felett át kellett ugrania. – Ez a kötél arra való – mondta – hogy az ugrásról el ne feledkezzem. Az apám nagy vadász volt az urak közt, és azt akarta, hogy tanuljunk meg úgy ugrani, mint a zergék. Majd arra kért, hogy az olvasást az Odüsszeiából folytassuk. Ma később kívánt kikocsizni, mert néhány főhercegnő fogadására várt, amiért ezt a különlegesen ünnepélyes ruhát kellett fölvennie, ahogy nekem elmondta. – Ha a főhercegnők megtudják, hogy ebben a ruhában tornáztam, el lesznek képedve. De én ezt csak úgy „en passant” (mellékesen) cselekedtem, egyébként mindig korán vagy este intézem el ezt a dolgot.”[4]

                                                                                   Kaján Marianna történész-muzeológus

Erzsébet királyné öltözőszobája és tornaszobája a bécsi Hofburgban fotó: www.sisimuseum-hofburg.at/en/about-the-location/imperial-apartments/rooms/dressing-exercise-room

[1] Dr. Ludwig Seeger (1831–1893) a bécsi Wiedner Kórház kitűnő doktora, életreformere, „elektroterapeutája”, a bécsi Ortopéd Gimnasztikai Intézet vezetője volt, aki ízületi problémákra gyógymódként alkalmazta a gimnasztikai gyakorlatokat és a sok mozgást a friss levegőn. Tanácsait Erzsébet királyné is követte. Gabrielle Praschl-Bichler: Sisi, a fitnesz és a fogyókúra királynője. Budapest, 2002. 106. p.

[2] Simon Péter: Király és Haza. Budapest, 1899. 69. p.

[3] 1879. október 3. Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója, 1878–1899. Válogatta és sajtó alá rendezte Martha és Horst Schad, Gabo Kiadó, Budapest, 2001. 18. p. A gödöllői tornaszoba pontos helyét források híján nem tudjuk biztosan, de valószínű az emeleti lakosztályában, a tágas öltözőszobájában alakíthatták ki.

[4] Bécs, 1892. január 1. Konstantinos Christomanos naplójegyzetek, Szépmíves Kiadó, 2009. 59. p.