Kastélymorzsák Gödöllőről

2023.júl.25.
Írta: Gödöllői Királyi Kastély Szólj hozzá!

Mitológiai ábrázolások a Gödöllői kastélyban - II. rész

Salamon fogadja Sába királynőjét

A kastély és a park barokk pompájához hozzátartoztak régmúlt korok hőseinek és hősnőinek ábrázolásai, hiszen történetük a klasszikus műveltség része volt, ismeretüket a kifinomultság velejárójának tekintették. Számos ilyen kép és szobor fenn is maradt, mivel a későbbi korok is értékelték, megőrizték őket. Ezekből válogatunk minisorozatunkban.

 

Salamon fogadja Sába királynőjét

 

salamon_saba.jpg

Salamon fogadja Sába királynőjét. Szövött kárpit a Kastélymúzeum gyűjteményéből. Fotó Dabasi András és Kardos Judit

 

Az ószövetségi témájú falikárpit 1996-ban, vásárlás útján került a gyűjteményünkbe. A hatalmas, több mint 3 méter magas és 4 méter széles faliszőnyegen megjelenített történet a Bibliában és a Koránban is szerepel. Sába (a mai Jemen) királynője, hallva Izrael királyának, Salamonnak bölcsességéről, ajándékba szánt kincsekkel megrakodva fölkerekedett, hogy meglátogassa. Salamon udvarában nemcsak a hír igazáról, hanem a király gazdagságáról és vendégszeretetéről is megbizonyosodott. A Korán leírása szerint a látogatás hatására elhagyta pogány hitét, és egyistenhívővé vált. Az etióp mitológia szerint kapcsolatukból fiú született, aki a császári dinasztiát alapította.

A mozgalmas ábrázolás a történet számos részletét megjeleníti. A kompozíció az ünnepelt párizsi festő, Claude Vignon 1624-as festményén alapul, amely ma a Louvre gyűjteményében látható. A királynő szolgálói kíséretében érkezik az öreg bölcstől és a hatalom oroszlánjaitól körülvett, lépcsős trónon ülő király elé. A háttérben a várost és a környező tájat látni. Bár a figurák antikizáló viselete egy pillanatig megtéveszt, ám a jellegzetes 17. századi ládikák és urnák, de főleg a franciakert geometrikus ágyásai elárulják a készítés idejét.

Az európai szövött kárpit hagyományosan a feudális udvarok reprezentatív díszítéséhez tartozott, tulajdonosa hatalmát és gazdagságát hirdette, a pompa és luxus fogalma tapadt hozzá, amely gyakran megmutatkozott témájában is. A legnagyobb műhelyeket fejedelmi udvarok alapították, a tervező, a kartonkészítő és a szövő szoros együttműködése miatt ugyanis helyhez kötött és nagy anyagi hátteret igénylő műfaj volt egészen a 19. század elejéig, a jacquardszövés és a gépesített tömeggyártás elterjedéséig.

Kovács Éva Marianna

 

Mitológiai ábrázolások a Gödöllői kastélyban - I. rész

Diana

A kastély és a park barokk pompájához hozzátartoztak régmúlt korok hőseinek és hősnőinek ábrázolásai, hiszen történetük a klasszikus műveltség része volt, ismeretüket a kifinomultság velejárójának tekintették. Számos ilyen kép és szobor fenn is maradt, mivel a későbbi korok is értékelték, megőrizték őket. Ezekből válogatunk minisorozatunkban.

 

Diana szobor töredékei

Diana holdistennő nevét a dia (fény) szóból eredeztetik, eredetileg a szamniszok törzsi istene volt. A római mitológiába a népek védnökeként, a szülés, és gyermeknevelés istennőjeként került át. A 12 főisten egyike volt, apja Jupiter, ikertestvére az etruszk mitológiából átvett Apollón. Ünnepét augusztus 13-án tartották legfőbb szentélyében, a római Aventinus dombon. A köztársaság korában a görög Artemisszel azonosították, így lett a vadászat szűz istennője is egyben.

Az őt ábrázoló, 18. században faragott mészkőszobor a képeslap tanúsága szerint 1900 körül az azóta megsemmisült lövőház homlokzatát díszítette, de eredetileg a park egyik kiemelt ékessége lehetett. Díszes talpazatát durván lefaragva igazították a kis épülethez, és az eredetileg szabad térben felállított szobrot egy oszlopokból kialakított tympanonos fülkébe szorították be.

0.jpg

A szobor a kastély lövőházának homlokzati díszeként

Bár időtálló anyagból készült, az idő sem kímélte a kecses nőalakot. Mára feje és karjai hiányoznak, a lábához támaszkodó kutya szintén hiányos, nehezen felismerhető, többször át is festhették. A restaurátori vizsgálat megállapította, hogy sérülései erőszakos ledöntéséből és lövedékekből eredeztethetőek.

01.jpg

A restaurált és részben elkészített szobor. Készítette: Berlekovity Iván és Agárdi Fanni

 

2014-2015-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőrestaurátor hallgatói vizsgamunkaként restaurálták, és mivel a töredékeknek meg is kell állnia a saját lábán, részlegesen ki is egészítették a szobrot. A munka részeként elkészült a szobor 1:2 arányú gipsz rekonstrukciója is, ami jól mutatja egykori szépségét és részletgazdagságát.

 02.jpg

 Restaurátori rekonstrukció. Készítette: Berlekovity Iván és Agárdi Fanni

 

 

 

Írta: Kovács Éva Marianna

 

 

süti beállítások módosítása