,,Az Arpeggio Gitárzenekar Adventi koncertje

Gödöllőt hét éves korom óta ismerem, ugyanis ekkor kezdtem el népi éneket tanulni a zeneiskolában Benedek Krisztina tanárnőnél. Lelkesedésem egyre csak fokozódott, így 12 éven át nevezhettem második otthonomnak a zeneiskolát, majd egyetemre is népzene szakra jelentkeztem és tanítási gyakorlatom helyszínéül is a zeneiskolát választottam. A gödöllői népzenei tanulmányok sok jó barátot, szerepléseket és élményeket jelentettek számomra. Sok fellépésem volt az népiének-csoporttal, a Cibri énekegyüttessel a Gödöllői Királyi Kastélyban, melyekre mind szívesen emlékszem vissza.

A kép az Arpeggio Gitárzenekar Adventi koncertje után készült 2019. december 15-én. A gitárzenekar népdalfeldolgozásokat is játszott, melyen a Cibri énekegyüttes tagjaként működtem közre népi énekes társaimmal. Ez a koncert azért is különleges volt számomra, mert a koncerten énekelt dalokat két tétel között tanultam, ugyanis másnap volt az egyetemen a zárószigorlatom. Emlékszem, a műsorra délután próbáltunk a gyönyörűen berendezett lovardában, majd felmentünk a számukra öltözőként fenntartott szobába. Megbeszéltük az élet nagy dolgait, majd elővettem a tételeket ismételni holnapra. Ezután elkezdődött a koncert, leültünk a helyünkre, ahova szintén vittem a tételeket, de inkább csak szorongattam őket, mert nem tudtam figyelni rá, úgy magával ragadott a gyönyörű zene. Elérkezett a produkció, melyben közreműködtünk. Nagyon élveztük mi is és a közönség is, felemelő hangulat volt, jól emlékszem az elégedettség érzésére.

Volt olyan ismerősöm, aki hitetlenkedve mondta, hogy zárószigorlat előtti napon este még koncertre megyek, úgy, hogy másnap fél hatkor kelek a vizsga miatt? Én pedig boldogan feleltem, hogy igen, mert a társaimmal való éneklés energiával tölt fel, a tételeket nyár óta tanulom, és számomra az életem mindkét szegmense egyformán fontos.

Ps. A másnapi zárószigorlatom kiválóan sikerült, jelest kaptam, ami alátámasztja a fentebbi álláspontomat és örökre emlékezetes marad nekem a koncert estéje.

Janurik Tímea"

A gödöllői kastély felsőparkjának aprócska építménye, akkor is vonzza a látogatókat, amikor zárva van. A formás pavilon már 260 éve áll különleges helyén.

A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A kastélytól mintegy 200 méterre található, hatszögletű pavilont Grassalkovich I. Antal építtette az 1760-as években. A 17–18. században a főúri lakhelyek belső díszítéseként alakítottak ki ősgalériákat, királygalériákat. Ez részben a nemesi öntudat kifejeződése, részben a történelemszemlélet képi megjelenítési formája volt. A gödöllői képsorozat különlegessége, hogy Grassalkovich önálló épületet emeltetett erre a célra, amelyben a történelem egészét kívánta megidézni az uralkodók szinte hiánytalan sorával. A pavilon mesterségesen létrehozott magaslatra, úgynevezett királydombra épült. (Eredetileg azt a helyet nevezték így, ahová a koronázási szertartás során az új király fellovagolt, s kardjával a négy égtáj felé vágva jelezte, hogy az országot bármely irányból érkező támadástól megvédi.)

A pavilon faburkolatába illesztett 54 olajfestmény egységes szerkezetben, babérkoszorúból és feliratszalagból komponált keretben ábrázolja a vezéreket és királyokat. A feliratszalag az ábrázolt latin nevét, a magyar uralkodók sorában való sorszámát és az uralkodás időtartamát jelzi. A jelentősebb uralkodók portréi nagyobb méretben készültek, s kiemelt helyre: az ajtók és ablakok fölé kerültek.

A sort Attila fejedelem nyitja az északi bejárat felett. Alatta Keve vezér következik, majd tőle jobbra, körbehaladva helyezték időrendbe a képeket. (A nyitóképhez visszaérve, spirálisan lefelé haladva kapcsolódnak egymáshoz a sorok.)

Az 1848–49-es szabadságharc során a képek egy részét megrongálták. A kastély új tulajdonosa, báró Sina Simon 1857-ben felújíttatta a pavilont, I. Ferenc József gödöllői látogatására készülve. Megfestette a megrongált képek másolatait, s a sorozatot kiegészítette az építés óta eltelt csaknem egy évszázad uralkodóival.

A kastély 1867-ben kezdődő királyi időszakában a pavilon ebben az állapotában működött, s látogatható is volt. Erzsébet királyné halála után (1898) azonban a portrékat a budai Királyi Palotába vitték. Innen került később 14 db a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába. (A többi kép holléte jelenleg ismeretlen.)

Az épületet 2002-ben állították helyre. A képsorozatot fotótechnikával reprodukálták.

A megmaradt festmények másolatai mellé metszetek és más ábrázolások alapján nagyított és színezett képek kerültek. A Királydombi pavilont 2004 decemberében nyitották meg újra. Hét közben jellemzően zárva van, de családi napok, rendezvények alkalmából látogatható.

Az eredeti festmények egy részét pedig a 2021 májusában megújított Grassalkovich-kiállításban tekinthetik meg a látogatók a kastély emeletén.

Faludi Ildikó