időszaki kiállítás Jókai Mór születések 200. évfordulóján

2025. június 20–30.

Idén ünnepeljük Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) születésének 200. évfordulóját, így az idei Múzeumok Éjszakája tematikája is e jeles alkalomhoz kapcsolódik. A Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményében találhatók Jókai Mórhoz kapcsolódó különleges műtárgyak, melyeket most bemutatunk a nagyközönségnek. A Kastély Múzeum Jókai-anyagát tovább gazdagítottuk a MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

Köszönjük a segítséget!

 Jókai Mór író (1825-1904), 1894, fotó: Fortepan – SK

Az egyik legismertebb magyar regényíró, újságíró, főrendiházi tag, az 1848-as márciusi ifjak egyike, Petőfi Sándor legjobb barátja. Erzsébet királyné szívesen olvasta műveit, legkedvesebb regénye a Kárpáthy Zoltán volt. Jókai a Szerelem bolondjai (1869) és Az élet komédiásai (1876) című műveit a királynénak ajánlotta. Az író személyesen, a királynénak készült különleges, kék díszkötésben adta át regényeit Erzsébetnek a budai palotában.

1884-ben Rudolf trónörökös felkérte, legyen az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című népismereti sorozat magyarországi szerkesztője.

Jókait a királyi család sokszor vendégül látta udvari eseményeken, ezekről részletes tudósításokat írt a Hon című újságjába.

A kiállításon látható lesz még egy ábrázolás Jókai Mórról, Joss (?) 1869-ben készült olajfestménye a MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

Jókai Mór: Az élet komédiásai (1876) című regény díszkötésben, Erzsébet királyné egykori könyvtárából.

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 4855.

A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum gyűjteményében található az egylen példány Erzsébet királyné könyvtárából: Jókai Mór: Az élet komédiásai című, 1876-ban megjelent regényének II. kötete (III-IV. könyv).

A könyv egyedi, kék selyemripsz kötéssel Méhner Vilmos budapesti könyvkötészetében készült, aranyozott „Erzsébet királynénak” felirattal, fölötte királynéi koronával díszítve, aranyozott élmetszéssel.

Jókai 1876. január 30-án a budai várban adta át a királynénak az Athenaeum Könyvkiadó gondozásában megjelent „Az élet komédiásai” című legújabb regényét.E regényt előszavában a királynénak ajánlotta: „Ő császári és királyi Felségének Erzsébet ausztriai császárnénak, Magyarország koronás királynéjának legmagasabb kegyteljes engedelmével legmélyebb hódolattal ajánlja a szerző.” – melyet a királyné örömmel elfogadott. A díszpéldány három kötetből állt, dísztokban, ebből a középső, II. kötet került be a Múzeum gyűjteményébe. A királyné halála után budai várbeli lakosztályának könyvtárából Mária Valéria főhercegnő ajándékaként 219 db könyv az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumba került, többek között Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór művei.

A vitrinben Erzsébet királyné könyve mellett látható Jókai Mór: Az élet komédiásai című regényének első, 1876-os kiadása, mindhárom kötet díszkötésben, a MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből.

Jókai Mór Ferenczy Idához írt levele, Balatonfüred,

1886. szeptember 5.

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, Farkas Archívum,

 ltsz. 2015.220.1.

Jókai Mór kedves válasz-levele Ferenczy Idának, a királyné magyar felolvasónőjének. Jókai „Enyém, tied övé” című regénye iránt érdeklődik Ferenczy Ida. Az író azonnal megrendelte a regényt az egyik kiadónál, és pár napon belül elküldi Bad Ischl-be.

Legmélyebb hódolatát küldi és kéri átadni „nemzetünk imádott védasszonyának, szeretett Királynénknak”.

Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben könyvsorozat, Magyarország III. kötet, 1893, díszkötés.

A Gödöllő és vidékéról szóló részt Marczali Henrik írta.

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 331.

Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című nagyszabású könyvsorozat a sokszínű Monarchia népeinek történelmét, földrajzát, néprajzát, iparát, mezőgazdaságát, képzőművészetét, zenéjét mutatja be. A nagyszabású kiadvány Rudolf trónörökös kezdeményezésére, fővédnöksége alatt, I. Ferenc József személyes támogatásával 1886 és 1901 között 21 díszes, nagyalakú kötetben jelent meg. A Magyarországot bemutató kötetek szerkesztésére a trónörökös személyesen kérte fel Jókai Mórt 1884-ben. Az író és a főherceg között a közös munka során szoros barátság alakult ki, Rudolf magyarul levelezett Jókaival. Tragikus halála után a trónörökös felesége, Stefánia hercegnő fővédnöksége alatt folytatódott a könyvsorozat kiadása, melynek magyar szerkesztője továbbra is Jókai Mór volt.

Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona, 1896

szerzői kiadás, Horányszky Viktor Könyvnyomda, Budapest, díszkötés

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 1015.

Ripka Ferenc könyve részletesen bemutatja Gödöllő települést és a híres királyi nyaralóhelyet, az egykori Grassalkovich-család kastélyát. A kiadvány az utókor számára szövege és a benne található fényképek és litográfiák miatt nagy kincs, láthatjuk a kastély a lovardát, az istállót, a kastélyparkot. A fényképeket Erdélyi Mór 1895 őszén készítette. A könyv előszavát Jókai Mór írta.

A Magyar Nemzet története, Budapest, Atheneum Kiadó, 1895–1898, 10. kötet, díszkötés

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 5247/10.

1898-ban fejeződött be az 1894-ben indult, „A Magyar Nemzet története” című nagyszabású történelmi könyvsorozat, Szilágyi Sándor szerkesztésében. A 10 kötet részletesen bemutatja a magyar történelem eseményeit, egészen a Millenniumig, 1896-ig. Írói a korszak neves történettudósai, a gazdag képanyag a magyar képzőművészet elismert mestereinek tehetségét dicséri. 

Az utolsó, 10. kötet a Modern Magyarország (1848–1896) történetét dolgozza fel, Márki Sándor és Bekics Gusztáv munkája, 1898 november elején jelent meg, legvégén a nagy mű összegzését „UTÓSZÓ A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETÉHEZ” címmel Jókai Mór írta. Kezdőképet és a záróképet Cserna Károly rajzolta.

Jókai Mór: Az utószóhoz. Kézirat, 1898

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 2353.

A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum gyűjteményében található az UTÓSZÓ zárórészletének eredeti kézirata, az író jellegzetes lila tintás kézírásával. A szövegrész megemlékezés Erzsébet királyné tragikus halálára, ami a szomorú gyászeset után kerülhetett bele a végső kéziratba, ezért olvasható a kéziraton „Az utószóhoz” cím, mint külön jelzés a lap legtetején. A kézirat teljes szövege:

A magyarok szeretett Erzsébet királynéjának Jókai Mór, a királyné kedvelt regényírója állított maradandó emléket gondolataival e nagyszabású történelmi könyvsorozat legvégén.

Erzsébet királyasszony emlékének. Hódolat Magyarország nagy Királynéjának. A királyi ház fenséges tagjainak és a magyar nemzet jeleseinek kegyeletes közreműködésével. A szerkesztő bizottság elnöke: báró Dániel Ernőné. Főszerkesztő: Gábel Gyula. Budapest, 1905, Globus Műintézet kiadása

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, gysz. 5945.

Gábel Gyula főszerkesztésében megjelent könyvet többféle színben is kiadták, a Gödöllői Királyi Kastély gyűjteményében is megtalálható több színvariáns. A könyv érdekessége, hogy több évvel Erzsébet királyné halála után megjelent, gazdagon illusztrált könyvben a királyi család, magyar arisztokrácia, az egyház, a politikai és értelmiségi réteg jeles tagjai írták le szép, megemlékező gondolataikat a magyarok szeretett Erzsébet királynéjáról. A könyvben Jókai Mór „A királyné, mint anya” címmel írt szép megemlékezést, és közölték az író tulajdonában lévő litográfia másolatát.

Kaján Marianna

történész-muzeológus

Herceg Egérváry Elemér (Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.)

Múzeumi Mesehősök után nyomoztunk a tél folyamán. Az elsőre talán kissé furcsán hangzó mondat mögött egy muzeális intézményeket megszólító országos, online felmérés áll. A Gödöllői Királyi Kastélyban 2025-ben ünnepeljük herceg Egérváry Elemér első kalandjairól szóló mesekötet megjelenésének 15 éves évfordulóját. Faludi Ildikó  és Reményi Márton szerzőpáros Múzeumpedagógiai Nívódíjas könyve, kiegészülve Ferenc Tamás remek illusztrációval egy egyedülálló gyerekeknek szóló múzeumi sorozatot indított útjára 2010-ben. Az első kötetet, még másik két könyv követte és az idei évben várható a folytatás, a 4. kötet megjelenése is.
Az évforduló kapcsán szerettük volna, ha egy szakmai műhelyként össze tudnánk gyűjteni és fogni azokat az intézményeket, ahol saját mesével, mesefigurával dolgoznak a múzeumi munka során. A terveink szerint 2025 októberében (tervezett dátum: 2025. október 13.) Múzeumi Mesehős témájú konferenciát is szeretnénk tartani, ahol a kitöltő intézmények és további meghívottak a személyes példáikon, jó gyakorlataikon keresztül is megoszthatják majd a mesékkel, mesehősökkel kapcsolatos tapasztalatokat, inspirálva más muzeális intézményeket. 

Ízelítő a kitöltő intézmények mesefigurái közül: Géniusz, az Ótemplom egere (DRETGY-Pannonia Reformata Múzeum)

Szeretjük a számokat! :) 

Az online felmérést 2025. január 20-án indítottuk útjára és több fórumon keresztül is igyekeztünk elérni a múzeumokat. A kitöltésre 2025. március 1-jéig nyílt lehetőség és nagy örömünkre, 27 kitöltött kérdőív érkezett be. A kitöltők között legtöbben országos múzeumban dolgoznak (8 db kérdőív, 29,6 %), de minden típusú szakmai besorolású muzeális intézményből érkeztek be válaszok. 

A válaszadók közül 3-an jelölték be, hogy nem is egy, hanem több mesefigurája is van az intézménynek. Voltak olyan válaszadók, ahol még tervezés alatt van a mesefigura, mese kidolgozása, így várhatóan idén, vagy a következő években megvalósul náluk is múzeumi mese.

Milyen mesefigurák népesítik be a múzeumokat?

A legtöbb esetben egy, vagy több megszemélyesített állatkarakter közül kerülnek ki a múzeumi mesék hősei. A kitöltő intézmények közül, ahol már életre kelt a figura és készült hozzá mese, kiadvány, vagy akár program is, ott a legnépszerűbb karakter a kutya (6 intézmény), második helyen a különböző fajta madár karakterek (páva, bagoly, daru, zöldike, galamb) (5 intézmény) állnak. A harmadik helyezett a karakterek közül holtversenyben az egér és a macska lettek (2-2 intézmény), így herceg Egérváry Elemérnek múzeumi mesehős egér barátja is akad a kitöltők között. Az állat mesei karakterek közül még előfordult medve, mókus, elefánt és denevér is.
Érdekesség, hogy több esetben konkrét kapcsolódás van az adott intézmény egy-egy híres személye és a választott állatkarakter között (például nagyon kedvelte azt az állatot, vagy a nevét kapta a személyről), vagy egy műtárgyhoz kapcsolódik (elefánt). 

A következő kategóriába azok a mesehősök tartoztak, akik emberi karakterek, legtöbb esetben gyermekek, így közelebb vive a célcsoporthoz a múzeum kiállításait, történeteit (5 intézmény). 

A megszemélyesített tárgykarakterek, például egy földgömb és kistestvére, valamint fiktív karakter (Modemke) volt a harmadik típusú mesehős kategória.
Egy külön kategóriába sorolható az a múzeumi mese, amely a közösség bevonásával valósult meg, adott esetben egy pályázat keretében a múzeum műtárgyaihoz kapcsolódóan írtak mesét a gyerekek, így nem egy mesehős fogja össze a megjelent kiadványt, hanem a múzeum kiállítási anyaga. 

A kitöltők között a mese nem minden esetben jelent meg kiadvány, kötet formájában, előfordul olyan múzeum ahol papírszínház meseként, múzeumpedagógiai foglalkozás során élő szóban elmondva jelenik meg. Olyan intézmények is vannak (2 intézmény), ahol meselőadás is készült a mesék alapján, vagy akár többféle ajándékbolti termék is. 

Ízelítő a kitöltő intézmények mesefigurái közül: Zokni kutya (Révész István Helytörténeti Gyűjtemény)

Kik a mesevilágok megalkotói? 

A kitöltők közül a legnagyobb számban azok az intézmények voltak, ahol múzeumi munkatárs, legtöbb esetben a múzeumpedagógus vagy a múzeumpedagógiai csoport tagjai (15 intézmény) írták a mesét, találták ki a mesefigurákat.
Előfordult olyan múzeum is, ahol a grafikus ötlete volt a karakter kidolgozása. Három intézmény a közösség bevonásával valósította meg a meséit, mesekaraktereit. 

Egy intézmény, a két különböző korosztály számára szóló múzeumi mesekönyvei megírásához neves, hazai mesekönyvírókat kért fel, akik szoros együttműködésben dolgoztak a könyvek írása során a múzeum szakembereivel. 

Ízelítő a kitöltő intézmények mesefigurái közül: Kócos és Copfos (Gödöllői Városi Múzeum)

Miért készült a felmérés? 

Az országos, online felmérés célja volt, hogy egy kicsit felhívjuk a múzeumi mesékre a figyelmet és egy szakmai fórumot indítsunk a témának, amelynek 2025 őszén egy konferencia (tervezett időpont: 2025. október 13.) biztosítana lehetőséget, ahol az online felmérés részletes kiértékelése is bemutatásra kerül majd. A konferencia felhívását hamarosan szeretnénk közzé tenni.
Aki kedveli a meséket és kíváncsi, hogy egy múzeumba hogyan elevenednek meg a mesék és miként kelnek életre mesehősök, azt nagy szeretettel várjuk a konferenciára! 

Köszönjük a kitöltő intézményeknek és személyeknek (Magyar Nemzeti Galéria, Árpád Múzeum, Ferenczy Múzeumi Centrum, Liszt Ferenc Emlékmúzeum, Damjanich János Múzeum, Csúrné Sarbak Klára, Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága - Göcseji Múzeum, MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, MNMKK Iparművészeti Múzeum - Ráth György-villa, Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Közhasznú Nonprofit Kft, Nagytarcsai Múzeumi Kiállítóhely, Gödöllői Városi Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma, MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Kókai Helytörténeti Kiállítóhely, DRETGY-Pannonia Reformata Múzeum, MNMKK PIM, Móra Ferenc Múzeum, Festetics-kastély, Keszthely, Szépművészeti Múzeum, Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, Révész István Helytörténeti Gyűjtemény, Magyar Földrajzi Múzeum, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, BTM Kiscelli Múzeum), hogy időt szántak a kérdőívre és a megosztott tapasztalatokkal hozzájárultak a felmérés sikeréhez!