2010. jan. 3. Baráti Kristóf (hegedű) és Bogányi Gergely (zongora) újévi koncertje a díszteremben

2010. jan. 30. Itt a kastély, vár a bál! – Farsangi mulatság kicsiknek és nagyoknak

2010. febr. 6. A Téli Szarvasgomba Ünnepe – a Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület és a Gödöllői Királyi Kastély évnyitó társrendezvénye

2020. febr. 14. V. Bálint napi Balassi Est a Barokk színházban

2010. febr. 20. Klasszikus művek fiatal szólistákkal – a Gödöllői Szimfonikus Zenekar koncertje a díszteremben

2010. márc. 6. Jean-Claude Danaud: Női kézimunka – Varga Kata Kettős Tükör Társulatának francia komédia előadása a Barokk színházban

2010. márc. 11. J. Haydn: Krisztus hét szava a Keresztfán – Ella Péter (csembaló), Ella Beatrix (fuvola) és Albert Gábor evangélikus lelkész estje a Barokk színházban

2010. márc. 12. A Talamba Ütőegyüttes crossover hangversenye

2010. március 18. Ünnepeink Zenéje – II. Ökumenikus Kántorkoncert

2010. márc. 26. A Chopin-év hangversenyei a gödöllői kastélyban I. – Érdi Tamás zongorakoncertje a díszteremben

2010. ápr. 2., ápr. 30. Királyi Operettgála – koncertsorozat a kastélyban

júl.2., szept. 3.

2010. ápr. 4. Ibolya Nap Erzsébet királyné kedvenc virága jegyében

2010. ápr. 16. Horgas Eszter tavaszi koncertje, közreműködik Würtz Klára

2010. ápr. 18. Jótékonysági koncert a kastély javára

2010. máj. Elkészült az angol tájképi kert stílusában megújított kastélypark

2010. máj. 1–2. Májusköszöntő Családi Nap

2010. máj. 8. Kiss-Domonkos Judit (cselló) és Lugosi Anna (zongora) szonáta estje a díszteremben

2010. máj. 16. Ifjú tehetségek hangversenye a díszteremben – közreműködnek a Frédéric Chopin Zeneiskola növendékei

2010. máj. 30. Gyermeknap a kastély díszudvarán és környékén

Az Arpeggio gitárzenekar koncertje

2010. jún. 5–6. Koronázási Hétvége

Erzsébet királyné két kedvenc kutyájának emlékkő-felavatása az előkertben

Operettgála

2010. jún. 19. Múzeumok Éjszakája

2010. jún. 25. A Gödöllői Szimfonikus Zenekar hangversenye, közreműködik: Szabadi Vilmos (hegedű)

2010. júl. 3–4. „Szirmok és dallamok” – Szemet, orrot és fület egyszerre gyönyörködtető családi hétvége

A Chopin év hangversenyei II. – zeneiskolai táborzáró koncert

2010. júl. 10–11. Agárkiállítás a kastélyparkban a MEOE Hungária Agár Klub szervezésében

2010. júl. 11. Szilasi Alex jótékonysági koncertje a 2010-es árvízben károsult műemlékekért

2010. júl. 29–30. Fritz Kreisler: Sissy – kis operett, magyarországi ősbemutató

2010. aug. 7. Faludi Ildikó – Reményi Márton: Herceg Egérváry Elemér naplója c. könyvének bemutatója a díszteremben

2010. aug. 7–8. Barokk Kastélynapok

Sebastian Consort: Musica aeterna c. koncertje

W. A. Mozart: Bastien és Bastienne, Porgolesi: Úrhatnám szolgáló – a Savaria Kamaraopera előadása

2010. aug. 25–27. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – nagyoperett a kastély díszudvarán

A Gödöllői Fiatal Művészek Egyesülete, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar, a Talamba Ütőegyüttes előadásában

2010. szept. 4. Nyárbúcsúztató koncert a Városi Fúvószenekarral

2010. szept. 4–5. Új szárnyakat nyitunk – tárlatvezetések a felújított Gizella-, és Rudolf-szárnyakban

2010. szept. 10. Fekete Nándor orgonakoncertje Erzsébet királyné halálának emlékére

2010. szept. 18–19. Kulturális Örökség Napjai – A gödöllői kastély hatása környezetére egykor és most (előadások és fotókiállítás)

Új szárnyakat nyitunk – tárlatvezetések a felújított Gizella-, és Rudolf-szárnyakban

2010. szept. 19. III. Gödöllői Vadásznap

A Hot Jazz Band koncertje a díszudvaron

2010. szept. 29 – 2011. jan. 3.

Az arisztokrácia porcelánja – a Herendi Porcelánmanufaktúra időszaki kiállítása

2010. okt. 1. A Zene világnapja – Group'n'Swing Zenekar és a Pro Regio Band koncertje

2010. okt. 2. Múzeumok Őszi Fesztiválja

„Élményszüret a gödöllői kastélyban!” – Tárlatvezetések: Elemér-túra, Asztalhoz! – Főúri élet a kastélyban; Ilyen a természetünk… Fedezzük fel a romantikát! Séta a kastély felújított felső-kertjében

2010. okt. 7–10. XII. Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál

2010. okt. 22–24. IX. Gödöllői Liszt Fesztivál

2010. nov. 20. Erzsébet királyné emlékére vers- és prózamondó verseny döntője a Barokk színházban, a Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete, a Gödöllői Városi Könyvtár és a Gödöllői Királyi Kastély közös szervezésében.

2010. dec. 11–12. X. Adventi Kastélynapok

Bogányi Gergely rendkívüli ünnepi koncertje – Chopin zongoraművei, a közönség kívánsága szerint

2010. dec. 18–19. X. Adventi Kastélynapok

A Gödöllői Szimfonikus Zenekar kamarakoncertje, közreműködik Simon Zsolt (trombita)

2010. dec. 19., 27., 28., 29., 30. G. Rossini: Hamupipőke, avagy a jóság diadala – vígopera az Opera Viva Produkció előadásában 

2010. dec. 28–29. Erzsébet királyné karácsonyai

Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc István ötödik gyermekeként, 1742. május 13-án született Mária Krisztina. A családban Maria-nak, (Madame) Miminek becézték. Ő volt Mária Terézia legkedvesebb leánya, feltehetőleg azért, mert éppen az uralkodónő születésnapján jött a világra. Mária Krisztinát intelligencia, szeretetreméltóság és – elsősorban festőként – komoly művészeti tehetség jellemezte. Szívesen készített tusrajzokat, olajfestményeket, családi arckép-miniatúrákat, önarcképeket. 

Mária Krisztina a vele egykorú Albert Kázmér (1738–1822), szász-tescheni herceghez ment feleségül. A frigyből szerencsés módon szerelmi házasság lett, ennek köszönhetően írhatja sok történeti mű, hogy a kedvenc leány – a korszakban kivételes módon – maga választhatta ki jövendőbelijét, akit Mária Terézia 1765-ben a Magyar Királyság helytartójává nevezett ki. Az uralkodónő a pozsonyi várat szerető gondoskodással és hatalmas költséggel, másfél millió (akkori) forintért rendbe hozatta az ifjú pár számára. Az 1761 és 1766 között zajló építkezések felelőse a Magyar Kamara elnöke, gróf Grassalkovcih Antal volt, akit az 1766-ban megtartott esküvőre is meghívtak. Sőt a feltétlen bizalom jeleként a királynő a grófot kérte meg az ifjú pár számára nyári rezidenciául kiválasztott féltoronyi (Halbturn, Ausztria) kastély rendbehozatalára is. A házaspár 1766 szeptember elején Pestre, Budára utazott, s ekkor a pesti Grassalkovich-palotában vendégeskedtek, majd szeptember 6-án Gödöllőre is ellátogattak. (Albert 1761 februárjában már járt a kastélyban.) A gróf nagyszerű ünnepséget rendezett magasrangú vendégei fogadására. Ahogy P. Leonides kapucinus házfőnök a besnyői háztörténetben leírta: „Végül fél 8 körül megérkezett Albert herceg kiváló hitvesével, Krisztinával ágyudörgés, puskaropogás, dobszó és gyönyörű zene közepette. Excellenciás alapítóink a nagyobb palotába vezették őket, ahonnan kis idő múlva kimentek a több mint 80 ezer lámpással kivilágított és egy diadalívvel feldíszített kertbe. Erre a látványosságra eljött a magyar királyság összes főura és a hétszemélyes tábla ülnökei, valamint több más igen nemes férfi és asszony.” (A Máriabesnyői Kapucinus Rendház Historia Domusa 1766. 1./33. Idézi: Varga Kálmán: A gödöllői kastély századai. Gödöllő, 2021. 199.) Másnap a gróf a kastély templomának karzatára hozatta át a Besnyőn talált Mária-szobrocskát, amely előtt a főhercegnő imádkozhatott. A népes vendégsereg aztán szeptember 8-án utazott tovább a kastélyból Lengyelországba.

Szinte napra pontosan 7 évvel később, 1773 szeptemberében a gróf fia, Grassalkovich II. Antal láthatta vendégül a főhercegi párt. Ő a poszonyivánkai kastélyának parkjában, a Duna holtágán megrendezett hajókázással kápráztatta el vendégeit. Az eseményen zenekarának tagjai is komoly szerepet kaptak: „Az első hajó török stílű volt, török lobogókkal díszítve, török zenekarral, s a hajósok és zenészek rajta mind tetőtől talpig törökösen öltözve. A második, a tulajdonképpeni udvari hajó, holland fregattot ábrázolt, s rajta ezüsttel gazdagon zsinórozott rózsaszín és almazöld jelmezbe öltözött hajósnép volt. Császári hidászok végezték a szolgálatot, egy gyönyörű díszruhába öltözött pozsonyi hajózási hivatali tiszt felügyelete alatt. A hajó maga is remek volt, kívül almazöld, mindenütt dús ezüst díszítésekkel. Legmeglepőbb volt azonban a hajó két oldalára a nap ellen felaggatott viaszos festett függöny. Azután következett a herczegi zenekar, szemkápráztató fényes egyenruhában szintén hollandi gályán, továbbá több velenczei gondola, melyeknek barkalolljai[itt: a gondolák színe] a fejedelmi vendégek színeit viselték, sárgát és kéket ezüst sujtásokkal. Utoljára néhány apróbb hajó, különféle jelmezű legénységgel, zárta be a pompás menetet, mely méltó bemutatása volt egy régi magyar főúr határt nem ismerő bőkezűségének.” (Pressburger Zeitung, 1773. szeptember 22. No. 76. Idézi: Varga K., i. m. 238.)

A helytartói párnak 1767-ben kislánya (Mária Terézia Krisztina) született, aki azonban másnap meghalt. Több gyermekük már nem született, ezt talán a közeli vérrokonság (másodfokú unokatestvérek voltak) és a szülést követő hosszú gyermekágyi láz okozhatta. Ennek ellenére házasságuk mindvégig boldog volt. Bensőséges kapcsolatukat az is jelzi, hogy a 18. századi főrangúak esetében egészen kiviteles módon egymásnak (francia nyelven) írt leveleikben nem magázták, hanem tegezték egymást. Mária Terézia halálát (1780) követően II. József császár Mária Krisztinát és férjét is eltávolíttatta Bécsből. A házaspárt Osztrák-Németalföld (a mai Belgium) helytartóivá nevezte ki, valóságos politikai hatalom nélkül. Feladatuk csak arra szorítkozott, hogy aláírják mindazt, amit a miniszterek a császár beleegyezésével eldöntöttek. A kényszerű politikai tétlenséget pompás udvartartással leplezték. II. József reformjai a távoli tartományban is nagy ellenállást váltottak ki, ami népszerűtlenné tette az addig közkedvelt helytartói párt is. 1794-ben aztán visszatértek a császárvárosba. Mária Krisztina itt hunyt el 1798. június 24-én. Bécsben a kapucinusok kriptájában nyugszik. Férje, aki mélyen gyászolta szeretett hitvesét, a Szt. Ágoston-templomban – a szívét őrző sírhely fölé – hatalmas emlékművet állíttatott, amelyet a neves itáliai művész, Antonio Canova készített. Felirata: „Uxori optimae” („A legjobb hitvesnek”). 

Budapesten egy városrész, az I. és a XII. kerület területén lévő Krisztinaváros őrzi emlékét.

Dr. Papházi János

történész – főmuzeológus

A képek forrása: Internet, Wikimedia Commons