,,A csodák palotája

Történetem 2019. szeptemberében kezdődött.
Szüleimmel többször jártunk már átutazóban Gödöllőn, de a kastélyt még soha nem tekintettük meg. Mindig csodálattal néztük az autó ablakából a gyönyörű épületet, s elhatároztuk, hogy ha legközelebb erre járunk, mindenképpen meglátogatjuk hazánk e csodálatos épületét.
Éppen elkezdődött az iskola szeptemberben, amikor édesanyám különös tekintete fogadott otthon. Felkérést kaptam az Ormosbánya Megújhodásáért Közalapítványtól, hogy szeretnék, ha idén én képviselném községünket és az alapítványt Gödöllőn, az Erzsébet szavalóversenyen. Nagy megtiszteltetés volt ez számomra, sőt a kívánságom is teljesülni látszott, hiszen így lehetőségem lett eljutni a kastélyba is. Megtudtuk, hogy a zsűri elnöke Pécsi Ildikó, Kossuth- díjas, Érdemes és Kiváló Művész lesz, a hagyományoknak megfelelően. Izgatottan keresgéltük a megfelelő verset. A választásunk Szőke Zsuzsanna: Óda a magyar feltalálókhoz című művére esett. Sokat gyakoroltam, igyekeztem tökéletesíteni a szavalatot. Előző este már nagyon izgultam, alig vártam a másnapi megmérettetést – de féltem is az újszerű helyzettől. Kora reggel indultunk az alapítvány tagjaival és anyukámmal Gödöllőre. Mindenki nagyon kedves volt, biztatott, szeretettel fogadott, így hamar megnyugodtam. A kastély előtt már vártak minket. Az alapítvány jó kapcsolatot ápol a Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesületével, akik már nagyon vártak bennünket.

A regisztráció után lehetőségem nyílt kicsit körbe nézni az épületben. Csodálatos termek, különleges csillárok, a szebbnél-szebb díszítés, egyedi festmények mind-mind ámulatba ejtettek. Éppen egy nagy lépcsősoron haladtunk lefelé, amikor megpillantottam Erzsébet királynét. Nagy örömömre sikerült közös fényképet is készítenünk vele. Ez volt a nap első csodája.

Erzsébet királyné megszemélyesítője Vas Viktória kosztümös tárlatvezető

Bekukkantottunk a színházterembe is a verseny helyszínére. Kicsit összeszorult a gyomrom, hiszen ez egy valódi színpad volt, különlegesen berendezve. Még sohasem szavaltam ilyen helyen. Azt hiszem valóban a csodák palotájában jártam.
Lassan el is foglaltuk a helyünket a nézőtéren. A rendezvényt Pécsi Ildikó nyitotta meg, majd elkezdődött a verseny. Én a vége felé kerültem sorra. Szólítottak. Nagyon-nagyon hevesen vert a szívem. De sikerült. Elmondtam. Nem akadtam meg! Ettől féltem a legjobban, de a sok gyakorlásnak hála, sikerrel jártam.

A szünetben hatalmas meglepetés fogadott. Megkeresett Szőke Zsuzsanna, a versem költője! Egy újabb csoda a nap folyamán! Beszélgettünk, s megajándékozott egy verses kötettel, melyet nekem dedikált. Ekkor már a fellegekben jártam.

Izgatottan vártuk az eredményhirdetést. Pécsi Ildikó megköszönte mindenki munkáját, részvételét, majd a díjazottak következtek. Egyszer csak szólítottak. Vörös Eszter Anna, gödöllői képzőművész különdíját kaptam. Személyesen a festőnő adta át. Ez már a harmadik csoda volt azon a napon. 

Az ünnepség után minden résztvevőt a színpadra szólítottak, és közös kép is készült.
Ekkor következett a negyedik csoda – hiszen három a magyar igazság és egy a ráadás! Beszélhettem Pécsi Ildikóval. Utólag kiderült, hogy ez volt az utolsó szavalóversenye, hiszen egy évvel később a koronavírus járvány miatt már nem tudták élőben megrendezni, és 2020. decemberében az angyalok közé távozott. Onnan figyeli tovább a megrendezésre kerülő versenyeket, szurkol a résztvevőknek…
Ennél különlegesebb és tökéletesebb napot nem is kívánhattam volna. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy mindezt átélhettem, s számomra a Gödöllői Királyi Kastély mindig a csodák palotája marad. Biztosan el fogok jönni majd ide a gyermekeimmel, s büszkén fogom nekik elmesélni életem egyik legkedvesebb emlékét.

Zeleni Dóra"

Ferenc József szeretett felesége, Erzsébet királyné tragikus halála után egyre ritkábban jött Gödöllőre. A Budai Várkapitányság azonban továbbra is gondot viselt a kastélyra és az uradalomra: karbantartották az épületegyüttest és a parkokat, megtartották az állandó személyzetet.

Az újságokban évente felröppentek a hírek a király tervezett gödöllői tartózkodásáról: megírták a feltételezett érkezések napját, hogy elkezdődött a lázas munka a gödöllői kastélyban: takarítanak, szellőztetnek, renoválnak, feltérképezik a vadállomány legszebb példányait. A látogatások azonban sorra elmaradtak, vagy csupán egy-egy napos vadászatok lettek, az uralkodó főleg legkedveltebb vadjára, a vaddisznóra vadászott Valkón és Babaton.

1911 tavaszán aztán a hír igaz lett: 7 év után tényleg eljött Gödöllőre a király!

„A gödöllői kastélyban már hetek óta azzal foglalkozik az állandó személyzet, hogy az érkező udvar részére a lakosztályok kifogástalan tiszták, kifűtöttek és egészségesek legyenek. E héten megvizsgálta egy direkt Bécsből érkezett udvari bizottság is Pálffy herceg személyes vezetése alatt a lakosztályokat és mindent a legnagyobb rendben talált.” (Gödöllő és Vidéke, 1911)

Az idős uralkodó majdnem egy teljes hónapot, május 6 – június 1. közötti heteket töltötte a kastélyban. Podhorányi József a kastélykápolna plébánosa az alábbiakat jegyezte fel ekkor a kastélykápolna Historia Domusába¹: „A kastély körül végzett munkálatok bizonyossá tették, hogy jön legfelségesebb urunk, a Király. 1911. május 6-án délután 4 órakor (…) a Felség automobilon jött Budapestről Paar gróf főhadsegéddel ülve egy autóban, a másikban a kíséret, a többi személyzet vasúton jött. A fogadtatás igen meleg volt, az Erzsébet parktól kezdve az utat fellobogóztuk, az út mentét elfoglalták az iskolások, testületek és a közönség százai (…) látszólag jól esett a hajlott korú fejedelemnek. Rövid megszólítás után a Felség felment szobáiba látszólag igen fáradtan. A fogadó nap után az idő rosszra és igen hűvösre fordult, s dacára, hogy a király köhögése aggasztó volt, mégsem engedett fűteni, sőt majdnem naponta kikocsizott, legtöbbnyire vadász nélkül” főleg Szentkirályra, fogatát négy szép szürke ló húzta.

A betegeskedő uralkodó visszavonultan élt a kastélyban. Korán kelt, reggel misét hallgatott, napközben államügyekkel foglalkozott, naponta rövidebb-hosszabb sétákat tett a kastélyparkban, és minden este 8 órakor nyugovóra tért. Ferenc Józsefet nemcsak szárnysegédei, hanem udvari orvosa, Dr. Josef Kerzl is elkísérte és felügyelte egészségügyi állapotát.

A király néhány alkalommal vendégeket is fogadott. Családtagjai közül Lipót főherceg, József főherceg és Auguszta főhercegnő látogatták meg, de érkeztek ide politikusok is, pl. gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök. Podhorányi József plébános is kért kihallgatást Ferenc Józseftől, hogy megnyerje legfőbb támogatását a községben építendő gimnázium ügyében. Május 17-én délelőtt 11-kor fogadta a király dolgozószobájában a plébánost, Kiss Ferenc községi főjegyzőt és Ádám Ferenc bírót. Podhorányi fogalmazta a kérvényt, „kérvén telket és pénzt (…) A Felség kérdezte: Ugye bár Gödöllőnek nagy haszna lesz ebből? Igenlő válaszomra azt mondta: De ez nagyon sok pénzbe fog ám kerülni. Midőn erre kijelentettem, hogy ezért kérjük Felséges Urunk támogatását, a Felség erre elmosolyodott és elbocsájtott (…) A kérvény a legfelségesebb kézjeggyel ellátva került a minisztériumunkhoz, a hol kellő figyelembe részesült, hogy 3 hónap múlva a gimnáziumot meg lehetett nyitni. (…) Én az isteni gondviselésnek ujját látom az ő megjelenésében.”(Historia Domus)

Ferenc József 1911. június 1-én délután 1 órakor utazott el különvonatán Gödöllőről. A község népe, gyermekek, felnőttek sokasága sorfalat álltak tiszteletére a kastélytól a vasútállomásig. Akkor még senki sem sejthette, hogy utoljára látták az idős uralkodót.

Kaján Marianna

1 - A Historia Domus, a római katolikus plébániák napi történetét tartalmazó a plébános által vezetett naplószerű könyv.

felhasznált források:

Gödöllő és Vidéke (1911), A gödöllői kastélykápolna Historia Domusa, Vasárnapi Ujság (1911)