Történetek a Grassalkovichok korából

Amikor a Szent Korona megpihent Gödöllőn

a_koronazasi_jelvenyek.jpgA magyar Szent Korona és a koronázási jelvények

A Szent Korona ezer éves múltja nem mentes a kalandos történetektől. Napjainkig tizenegy alkalommal tért haza külföldről. 1205-ben hagyta el először az országot és 1978-ban tért vissza legutoljára. Ez alatt az idő alatt összesen 135 évet töltött idegen országban. Ezeken kívül számos belföldi menekítés is tarkítja a kalandok sorát.

A 19. század kezdetével, a napóleoni háborúk idején két alkalommal is ilyen menekítés vált szükségessé. Először 1805-1806-ban, majd 1809-ben.

Napóleon és serege 1805 őszén elfoglalták Bécset. Ezzel veszélybe került Magyarország területe és a függetlenségét szimbolizáló, Budán őrzött koronaékszerek is. A magyar politikai vezetés átlátta a helyzet komolyságát és Munkács várát jelölték ki az ékszerek védelmére, mivel az távol esett az európai hadszíntértől és stratégiailag megerősített erődítmény hírében állt.

A magyar királyi helytartótanács értesítette az érintett megyéket a koronázási jelvények áthaladásának tervéről, és a védelmi előírásokról. Az értesítés mellékletében szerepelt a korona útját érintő települések jegyzéke is:

 

1. nap Gödöllő

2. nap. Hatvan, Árok Szállás

3. nap. Mezőkövesd

4. nap. Ernőd., Ginnes

5. nap. Szerencs, Liszka

6. nap. Újhely, Terebes

7. nap. Nagy Mihály

8. nap. Szobránc, Ungvár

9. nap. Szerednye, Munkács

 

1805. december 1-én nemesek egy csoportja Splényi József báró koronaőr vezetésével titokban elhagyta a budai királyi várat a kincsekkel. Lovaikat nem kímélve haladtak a kitűzött cél felé. A korona 13 pecséttel lezárt és vaspántokkal megerősített ládában utazott. Az állomásoknak feladata volt az embereken kívül mintegy 100 lónak zabbal és szénával való ellátása is.

img-1788.JPGA koronaőrség díszfegyvere, a vibárd. Ez a típus 1871-től volt használatban.

Az első állomás a terveknek megfelelően Gödöllő volt, ahol a csoport megpihent. Éjszakára a mai Gizella-szárny sarok szobájában helyezték el a koronát.

koronaorzes_gkk_makett_felirattal.jpgA korona őrzése a gödöllői kastélyban. Makett.

Másnap hajnalban a csoport tovább indult a végső cél felé. A korona 88 napon keresztül volt Munkács várában elrejtve Napóleon elől.

munkacsi_var_2.jpgMunkács vára napjainkban

A veszély elmúltával 1806. március 22-én a visszaúton Buda felé szintén egy éjszakát a Grassalkovich kastélyban pihent meg a koronázási ékszereket szállító csoport. Ez a visszaút már dicsőséges, ünnepléssel tarkított út volt.

 

Husz Zsuzsanna