A kastély és a park barokk pompájához hozzátartoztak régmúlt korok hőseinek és hősnőinek ábrázolásai, hiszen történetük a klasszikus műveltség része volt, ismeretüket a kifinomultság velejárójának tekintették. Számos ilyen kép és szobor fenn is maradt, mivel a későbbi korok is értékelték, megőrizték őket. Ezekből válogatunk minisorozatunkban.

Diana szobor töredékei

Diana holdistennő nevét a dia (fény) szóból eredeztetik, eredetileg a szamniszok törzsi istene volt. A római mitológiába a népek védnökeként, a szülés, és gyermeknevelés istennőjeként került át. A 12 főisten egyike volt, apja Jupiter, ikertestvére az etruszk mitológiából átvett Apollón. Ünnepét augusztus 13-án tartották legfőbb szentélyében, a római Aventinus dombon. A köztársaság korában a görög Artemisszel azonosították, így lett a vadászat szűz istennője is egyben.

Az őt ábrázoló, 18. században faragott mészkőszobor a képeslap tanúsága szerint 1900 körül az azóta megsemmisült lövőház homlokzatát díszítette, de eredetileg a park egyik kiemelt ékessége lehetett. Díszes talpazatát durván lefaragva igazították a kis épülethez, és az eredetileg szabad térben felállított szobrot egy oszlopokból kialakított tympanonos fülkébe szorították be.

A szobor a kastély lövőházának homlokzati díszeként

Bár időtálló anyagból készült, az idő sem kímélte a kecses nőalakot. Mára feje és karjai hiányoznak, a lábához támaszkodó kutya szintén hiányos, nehezen felismerhető, többször át is festhették. A restaurátori vizsgálat megállapította, hogy sérülései erőszakos ledöntéséből és lövedékekből eredeztethetőek.

A restaurált és részben elkészített szobor. Készítette: Berlekovity Iván és Agárdi Fanni

2014-2015-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőrestaurátor hallgatói vizsgamunkaként restaurálták, és mivel a töredékeknek meg is kell állnia a saját lábán, részlegesen ki is egészítették a szobrot. A munka részeként elkészült a szobor 1:2 arányú gipsz rekonstrukciója is, ami jól mutatja egykori szépségét és részletgazdagságát.

 Restaurátori rekonstrukció. Készítette: Berlekovity Iván és Agárdi Fanni

Írta: Kovács Éva Marianna

Kastélytemplom. Képeslap, 1900 k.

,,Nem a szenteknek,/Hanem a szentek Istenének/A szentek tiszteletére/Emelünk oltárokat”* 

Grassalkovich I. Antal jogász, földesúr, báró majd grófi rangra emelt főúr, hosszasan sorolhatnánk még az életének 77 éve alatt betöltött és elnyert tisztségeit, a templomépíttető kegyúri szerepe kevésbé kerül előtérbe.

Ha feltennénk a kérdést Gödöllő lakosainak, hogy milyen építkezések fűződnek Grassalkovich I. Antal nevéhez, talán elsőként a legtöbb ember a legnagyobb hazai beépített alapterületű barokk kastély fenséges épületegyüttesére gondolna. Kevesebben tudják, hogy Gödöllőn a kastély építése mellett jelentős volt településfejlesztő munkája is. Neki köszönhetünk több köztéri, vallási témájú alkotást is: Nepomuki Szent János szobrát, a Kálváriát az Erzsébet-parkban és a Mária-oszlopot. A gróf római katolikus vallását aktívan gyakorolta és ennek hatására 33 templomot emelt. Gödöllői uradalmában a legjelentősebb egyházi építkezései közé tartozott a soroksári templom, a máriabesnyői  kapucinus rendház és templom, illetve a kastélytemplom megépítése.  Kezdetben a kastély földszintjén egy kisebb méretű kápolna volt a magánáhítatok helyszíne a főúr és családja számára. 

A kastély bővítésekor az északi, jelenleg Lipót-szárnynak nevezett részhez szervesen kapcsolódó reprezentatív kastélykápolna építésébe kezdett a kegyúr, melynek alapkőletételére 277 évvel ezelőtt, 1746. április 22-én került sor. Eredetileg ezen a részen egy református templom állt, a terület megvásárlása után a gróf a meglévő épületet elbontatta. A protestáns közösséget telekkel, pénzzel és építőanyaggal is támogatta, így a református hívek új templomot tudtak emelni 1744-ben. A kastélyhoz szorosan illeszkedő, építészetileg is egységet képező templomot 1749. május 16-án szentelték fel. Védőszentje Nepomuki Szent János, a gyónás védőszentje, akinek alakja több helyen is megjelenik: a főoltárképen, valamint a templom mennyezetén, az életét bemutató stukkódíszeken. 1769-tól működik önálló plébániaként a kápolna, melynek közössége javarészt a gróf által hívott telepesekből és családjaikból szerveződött. Grassalkovich gróf családjával együtt a kastély oratóriumában vett részt az egyházi szertartásokon, melyet a pap egy csigalépcsőn keresztül tudott megközelíteni, hogy szentáldozásban részesítse a kegyurat és családját. Mária Terézia az 1751-es Gödöllőn tett látogatása során több alkalommal vett részt misén a gróf vendégeként. A Grassalkovich család három generációja közül unokája, III. Antal végzett kisebb átalakításokat és újításokat a templomban 1837-38-ban, melynek a bejárat feletti tábla állít emléket. 

1867-ben, miután Ferenc József koronázási ajándékként használatba vette a kastélyt, itt hallgatta családjával, az udvartartás közeli tagjaival és vendégeivel a miséket gödöllői tartózkodásuk során. Ebben az időszakban újították meg a templombelsőt, az oratórium berendezését. Még egy pompás esküvőre is sor került a királyi időszakban: itt kötött házasságot Erzsébet unokahúga, Marie-Luise von Wallersee Georg von Larisch-Moennich gróffal 1877. október 20-án. Később a Horthy-időszakban új tabernákulum (oltárszekrény) került a szentélybe.

A templom kapui egészen 2011 decemberéig nyitva álltak a hívők előtt, majd az elcsendesedés időszaka következett, melyet olykor emlékmisék, komolyzenei koncertek szakítottak meg. A tervek szerint 2023 nyarán ismét élettel telnek meg az évszázados falak, az előre meghirdetett vezetések mellett egyházi szertartásokra és koncertekre is várjuk az érdeklődőket, akik a fenséges barokk templomtér áhítatos csendjében szeretnének töltődni. 

*A kastélytemplom Nepomuki Szent Jánost ábrázoló főoltárképe felett szereplő, eredetileg latin nyelven írt idézet Lábadi Károly fordításában.

Demeter-Guba Erzsébet, múzeumpedagógus