A kastély és a park barokk pompájához hozzátartoztak régmúlt korok hőseinek és hősnőinek ábrázolásai, hiszen történetük a klasszikus műveltség része volt, ismeretüket a kifinomultság velejárójának tekintették. Számos ilyen kép és szobor fenn is maradt, mivel a későbbi korok is értékelték, megőrizték őket. Ezekből válogatunk minisorozatunkban.

Diana szobor töredékei

Diana holdistennő nevét a dia (fény) szóból eredeztetik, eredetileg a szamniszok törzsi istene volt. A római mitológiába a népek védnökeként, a szülés, és gyermeknevelés istennőjeként került át. A 12 főisten egyike volt, apja Jupiter, ikertestvére az etruszk mitológiából átvett Apollón. Ünnepét augusztus 13-án tartották legfőbb szentélyében, a római Aventinus dombon. A köztársaság korában a görög Artemisszel azonosították, így lett a vadászat szűz istennője is egyben.

Az őt ábrázoló, 18. században faragott mészkőszobor a képeslap tanúsága szerint 1900 körül az azóta megsemmisült lövőház homlokzatát díszítette, de eredetileg a park egyik kiemelt ékessége lehetett. Díszes talpazatát durván lefaragva igazították a kis épülethez, és az eredetileg szabad térben felállított szobrot egy oszlopokból kialakított tympanonos fülkébe szorították be.

A szobor a kastély lövőházának homlokzati díszeként

Bár időtálló anyagból készült, az idő sem kímélte a kecses nőalakot. Mára feje és karjai hiányoznak, a lábához támaszkodó kutya szintén hiányos, nehezen felismerhető, többször át is festhették. A restaurátori vizsgálat megállapította, hogy sérülései erőszakos ledöntéséből és lövedékekből eredeztethetőek.

A restaurált és részben elkészített szobor. Készítette: Berlekovity Iván és Agárdi Fanni

2014-2015-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőrestaurátor hallgatói vizsgamunkaként restaurálták, és mivel a töredékeknek meg is kell állnia a saját lábán, részlegesen ki is egészítették a szobrot. A munka részeként elkészült a szobor 1:2 arányú gipsz rekonstrukciója is, ami jól mutatja egykori szépségét és részletgazdagságát.

 Restaurátori rekonstrukció. Készítette: Berlekovity Iván és Agárdi Fanni

Írta: Kovács Éva Marianna