A gödöllői kastély régen és ma

A gödöllői kastély

Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyát 1735 körül kezdte építtetni a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694–1771) gróf.  A kettős U-alakú, 8 szárnyból álló épülethez az északi oldalon templom, narancsház és fürdő tartozott, míg a déli oldalon az istállók és a lovarda kapott helyet. Az épület egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára.

1867-ben kezdődött az épület második fénykora. A magyar állam által megvásárolt, és felújított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József osztrák császár, magyar király és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi család főként tavasszal és ősszel, a vadászati szezonban tartózkodott Gödöllőn.

1_fohomlokzat_gysz825.jpgA gödöllői kastély főhomlokzata, Erdélyi Mór fotója, 1896, képeslap
8_p1270214.JPGA gödöllői kastély aulája a lépcsőfeljáróval, 1896

1920-tól a Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működő kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett, amelyet a II. világháború zárt le. Bár az épület maga nem szenvedett károsodást, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították.

5_diszudvar_020_330nd.jpgA díszudvar az 1930-as években

1945-től a gazdasági épületekben szovjet és magyar katonai alakulatok állomásoztak, a kastély északi szárnyában 6 lakást utaltak ki magyar katonatiszti családoknak. A műemlékké nyilvánított főépületben pedig 1958-ban szociális otthon kapott helyet. Ezek a méltatlan hasznosítási formák az elkövetkező évtizedekben a kastély lassú pusztulásához vezettek.

6_p1300683.JPGA díszudvar a Szociális Otthon idején, 1960-as évek
2_fohomlokzat_fortepan_image37.jpgA főhomlokzat, 1980-as évek vége, Fortepan
9_p1830033.JPGAz aula az 1980-as évek végén

A jelenleg is állami tulajdonban lévő kastély állagmegóvási munkálatai 1985-ben indultak meg. Ennek eredményeként 1996-ban nyílt meg a Kastély Múzeum első állandó kiállítása: a díszterem és a királyi lakosztályok. A kiállítás azóta újabb termekkel gazdagodott.

3_zelnik_dsc9231.JPGA főhomlokzat napjainkban, Zelnik Péter Zénó fotója
7_p1260454-k.jpgA díszudvar napjainkig
10_zpz-godollo_24.jpg Az aula és a lépcsőház napjainkban, Zelnik Péter Zénó fotója

2003-ban elkészült a Barokk színház, 2004-ben pedig a Királydombi pavilon helyreállítása.

2010-ben európai uniós támogatással a királyi gyermekek nevét viselő Gizella- és Rudolf szárny nyerte vissza régi pompáját, megújult a kastélypark egy része, majd elkészült a lovarda és a barokk istálló rekonstrukciója.

            A gödöllői kastély történelmi tradíciói, színes kulturális programkínálata és egyedülállóan reprezentatív, megújított terei miatt ma Magyarország egyik legvonzóbb, legizgalmasabb intézménye, épülete.                      

Faludi Ildikó