A gödöllői kastély a királyi korszak után 1920-tól Horthy Miklós (1868–1957) kormányzó rezidenciája lett 1944-ig. Az épületegyüttes és a hozzá tartozó épületek, az alsó- és felső park a Kormányzósági Gazdasági Iroda, majd a Kabinetiroda Gazdasági Hivatala alá tartozott, de a tényleges teendőket a Budai Várkapitányság látta el. Várkapitánysági alkalmazott volt az ide helyezett kastélygondnok. A gondnok feladatai közé tartozott az állandó személyzet (portás, szobafelvigyázó, takarítónők, kertészek stb.), a napszámosok, a kisegítő személyzet és az idénymunkások koordinálása, a felújítások, karbantartási munkák irányítása, felügyelete.

A kastélyban a Horthy-korszakban is rendszeres volt a karbantartás: lakosztályok, szobák, lépcsőházak, melléképületek, konyhák festése, mázolása, bútorok javítása, kárpitozása, parketták viaszolása, szőnyegporolás, órák javítása, kályhajavítások, ablaküvegcsere, tetőjavítások, kapuk, kerítések, úthálózat javítása, pálmaház, melegház, Lovarda és Istállók karbantartása. Vászonrolókat szereltek fel a folyosókra, szobákba, többek között a főépület emeletén lévő ebédlőbe és tálalóba. Szakaszosan felújították a kastély homlokzatait, a kocsibehajtó régi fakocka burkolatát kő burkolatra cserélték. A főépület első emeleti teraszára, Horthyné lakosztályához ponyvatetőt szereltek fel. Növelték a szobák komfortosságát fürdőszobák és toalettek kialakításával, valamint kiépítették a telefonhálózatot. A kastélyban 1943-ban 38 mellékállomás volt: kormányzói család tagjai, szárnysegédek, kabinetiroda szobáiban, moziteremben, konyhahelyiségben, a lovastestőrség és a távírda helyiségeiben.

Horthy Miklós és családja hosszabb időt augusztusban töltött itt, valamint a vadászati szezont. A kormányzó és felesége, Purgly Magdolna ugyanazokat a szobákat lakták, amelyeket a Ferenc József és Erzsébet királyné használt. A lakosztályok nagypolgári eleganciát tükröztek, a falakon egyszerű törtfehér festés volt. Horthyné szobái tele voltak családi fotókkal, tájképekkel, szobanövényekkel, virágos huzatú bútorokkal. Horthy dolgozószobájának elrendezése hasonlított a királyéhoz: ugyanazon a helyen állt az ülőgarnitúra és a kormányzó íróasztala is. Gyermekeik számára a Gizella-szárny (ekkor Valéria-szárny) emeletén lévő szobákat rendezték be, az előkelő vendégeket pedig a díszudvart szegélyező épületszárnyak, az ún. belső szárnyak emeletén és a Rudolf-szárny emeletén helyezték el. Nyaranta kiköltözött a kastélyba a Katonai Iroda és a Kabinetiroda hivatali apparátusa a Nopcsa-szárnyba (egykori Muzsikus-szárny) és a Várkapitányi lakba. A szárnysegédek és a testőrség a Főudvarmesteri épületet, valamint a Rudolf-szárny mezzaninját és földszintjét kapta meg. A kastély többi szárnyában lévő kisebb-nagyobb szobákat a személyzet lakta. Az egykori sörház épületében távírdát alakítottak ki. A hátsó melléképületekben kapott helyet a cipész- és szabóműhely, a szíjjártó- és borbélyműhely. A Kocsiszín nagy részét garázsnak használták.

A kastély felsőparkja a királyi kertészeti hivatalhoz tartozott, külön kertintézővel. 1930-ban a sportot kedvelő kormányzó és családja számára az úszómedence épült a felsőparkban takaros kis fürdőházzal, valamint egy nagy méretű szökőkút a díszudvar közepére.

Kaján Marianna