Alexander Emanuel Köchert (1824-1879) udvari ékszerész tervezte azt a 27 híres gyémántcsillagot, amelyek jelentős mértékben meghatározták az Erzsébet királynéval kapcsolatos emlékeinket, olyannyira, hogy mára már ez a hajék a királyné elmaradhatatlan attribútuma lett. A szóban forgó szett „Sisi-csillagokként” vonult be a köztudatba.

Erzsébet ezt a gyémántkollekciót viselte a hajában, amikor 1864-ben megjelent öccsének, Károly Tivadarnak Zsófia szász királyi hercegnővel kötött esküvőjén Drezdában. A hajdíszével harmonizáló, fehér, csillagokkal díszített tüll ruhájában elsöprő sikert aratott, nagyobbat, mint maga a menyasszony. Ebben az időben festette Franz Xaver Winterhalter is a három híres Erzsébet képmást, amelyek közül a báli ruhás egész alakos festmény a gyémánt hajdísszel ábrázolja a császárnét.

A Köchert családban két történet is hagyományozódott az utódokra az ékszer eredetével kapcsolatban. Az egyik történet szerint, amely időközben bizonyítást is nyert, a 27 mintegy 3,5 cm átmérőjű darabból álló kollekciót Ferenc József megbízására készítette el Alexander Emanuel Köchert.  Az említett bizonyíték pedig egy 1902-ből származó fénykép, amely Rudolf főherceg lányának, Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Mária („Erzsi”) főhercegnőnek a menyasszonyi kelengyéjéről készült. Ezen a fotón egy eredeti Köchert ékszeres doboz látható felnyitva, benne pedig a 27 gyémántcsillag, amelyeket Erzsébet királyné hagyott a főhercegnőre örökségül. A Köchert családi archívumban mind a mai napig őrzik a nagy előd saját kezű vázlatait, amelyek alapján a híres kollekció készült.

A családi legendáriumban fennmaradt másik történet a formatervezésre, a design forrására vonatkozik. Mint minden szájról szájra örökített információ esetében, itt is el kell tekintenünk a bizonyíthatóság lehetőségétől. A generációról generációra szálló szájhagyomány szerint Mozart Varázsfuvolájának egyik Erzsébet által is megtekintett előadásán az éj királynője viselt a hajában egy hasonló csillogó szettet, és ez annyira elnyerte a császárné tetszését, hogy magának is szeretett volna egyet. Az udvari ékszerész pedig ennek nyomán tervezte meg a havasi gyopárt, a császárné kedvenc virágát formáló gyémántcsillagokat.

Egyet Festetics Mária is kapott ajándékba Erzsébettől 1875 karácsonyán Gödöllőn, amelyről az udvarhölgy a naplójában is megemlékezett.  „A szenteste kis meglepetéseket hozott. Egy gyémántcsillagot és bonbonokat a császárnétól gyöngéd csók kíséretében.”

A csillagok sikere azóta is töretlen, a női ékszerek és kiegészítők elegáns dísze. A
Köchert-ház 2007 óta újra gyártja a gyémánt változatot, de kereskedelmi forgalomba kerültek a kevésbé drága utánzatok is, amelyeket fejdíszként, fülbevalóként vagy akár brossként is viselhetnek az ékszerek szerelmesei.

Katóné Balogh Mária

tárlatvezető

Források:

Egy udvarhölgy naplójából. Festetics Mária grófnô, udvarhölgy naplójának Budán és Gödöllôn papírra vetett részei. Gödöllôi Királyi Kastély Múzeum Gödöllô, 2009.

Das Krone Magazin. Geschichte. Ausgabe zum 150.Jahrestag von Sisis Krönung. 2017

Brigitte Haman: Erzsébet királyné. Európa, 1988.