A Beporzók Napját március 10-én tartják Magyarországon, ezen a napon a beporzó rovarjaink fontosságára hívják fel országszerte a figyelmet. Talán az Olvasónak furcsának tűnhet, hogy a Gödöllői Királyi Kastély ismeretterjesztő blogjának felületén egy ilyen téma előkerül. Vajon, hogy kapcsolódhatnak a beporzó rovarok a kastélyhoz? A kastély gyönyörű 26 hektáros parkjában számos olyan növénnyel is találkozhatnak a látogatók, amelyeket kedvelnek ezek az élővilág sokszínűségének fenntartása miatt is nagyon fontos és hasznos rovarok, így számos apró beporzóval is találkozhatunk, ha nyitott szemmel járunk a kertben. Emellett Erzsébet királyné is figyelmet szentelt ezeknek az apró lényeknek. Alábbi írásomban a beporzó rovarok közül, leginkább a méhek lesznek a középpontban, továbbá arra a kérdésre is igyekszem választ adni, hogy vajon Erzsébet királynénak milyen kapcsolata volt a magyar méhészettel.

A téma kifejtéséhez, segítséget szeretnék nyújtani az Olvasóknak, azzal, hogy röviden felvázolom a teljesség igénye nélkül a méhészet, hangsúlyosan a magyar méhészet történetét. 

Hogyan kapcsolódik össze a méhészet a Beporzók Napjával? A méhek, nemcsak a mézkészítésben jeleskednek, de  rendkívül fontos a munkájuk; a különböző növények beporzásában, gondoljunk akárcsak a gyümölcsfákra, hiszen méhek nélkül gyümölcsöt sem tudnánk betakarítani.  Nagy szerepük van a természet biológiai sokszínűségének fenntartásában. A méhészek gondoskodnak arról, hogy megfelelő helyen, megfelelő mennyiségben legyenek jelen a méhek, odafigyelne a méhcsaládokra, nyomon követik őket.

A méhek és ember kapcsolata több ezer évre nyúlik vissza. Az emberek igen korán felismerték, hogy a méhek által termelt méz nemcsak finom eledel, hanem fontos energiaforrás is, és a gyógyhatásairól már ókori szerzők is beszámoltak. A méhészkedésről a Biblia Ószövetségi része is említést tesz.

A méhészkedés legősibb formája az úgynevezett zsákmányoló méhészkedés volt, mikor az ember egyszerűen elvette a mézet a méhektől. Később alakult ki és fejlődött a méhészet, mint a gazdálkodás egyik formája. 

Már az ősmagyarok is ismerték a mézet, valószínűleg az erdei méhészkedéssel is találkoztak. Az erdei méhészkedés során a méheket a lakóhelytől közelebb vagy távolabb eső erdei fák mesterségesen kivájt odvában tartják, és így gondozzák.

A Kárpát-medencében letelepedett magyarok is foglalkoztak méhészettel, erről a 11. századtól kezdve oklevelek és településnevek is tanúskodnak (például: Méhkerék, Méhes). Megemlíti már I. István király is az 1019. adománylevelében a méhtartást.

A mézet a népi háztartásokban is nagyra értékelték, a méhviasz is értékes alapanyag volt. A 14. században fellendült a mézeskalácsipar, vagy régiesebb nevén a mézesbáb készítése, nagyrészt a Szepességbe és Erdélybe betelepülő szászoknak köszönhetően. Exportra is termelt a magyar piac. a mézbor és a mézsör a középkorba egyaránt kedvelt volt a magyarok körében.

Meglepő, de még a haditechnika is használta a méheket a 14-17.században, a várak védői olykor védekezés gyanánt méhekkel teli kasokat dobáltak a támadókra.

Ferenc József az üknagyanyja; Mária Terézia 1769-ben a bécsi Augartenben méhészeti főiskolát alapított, és rendeletben is mentesítette a kezdő méhészeket és a 10 kasnál többel gazdálkodó méhészeknek ne kelljen adót fizetniük.

Magyarországon méhészeti témájú tanulmány először a 18.század közepén jelent meg.
(Érdekességképpen, hogyan is nézett ki a 18. században  egy ilyen írás: Pálffi, 1785: http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/digitarchiv/PALLFI_LORINC_Erdelyi-mehecske_1785.pdf )

Tolnai Festetics György gróf kezdeményezte, hogy az általa 1797-ben Keszthelyen alapított Georgikonban, Európa első felsőfokú agrár-szakoktatási intézményében a méhészetet is oktassák. Ez a méhészkedés elméletének hazai fejlődését is elősegítette.

A 19.század elején is több tanulmány értekezik a méhészetről, és a szerzők arról is írnak, hogy milyen fontos lenne , hogy a méhészet minél szélesebb körben elterjedjen.

A bevezető rész után, kanyarodjunk vissza az eredeti témánkhoz, és nézzük meg hogyan került Erzsébet királyné kapcsolatba a magyar méhészettel.

Erzsébet királyné számára fontos jelentőséggel bírt, ha támogatni tudta a magyarokat. A magyarokat nagyon kedvelte, megtanulta a nyelvet és magyar udvartartással vette magát körbe az 1860-as évek közepétől. 

Magyarázatot adhat, hogy az 1870-től felerősödött a magyar méhészet lobbitevékenysége, egyre szervezettebbé vált a hazai méhésztársadalom. 1874-ben jött létre az első méhészegyesület, Ambrózy Béla és Grand Miklós által alapított Délmagyarországi Méhészeti Egyesület, amely évenként oktatást is szervezett. Nagy előrelépést jelentett, hogy 1877. Január 1-jén megjelent az első magyar nyelvű szaklap; Magyar Méh címmel.

A méhészet népszerűsítésében az 1880-as évektől nagy szerepet vállalt Göndöcs Benedek, apát, gyulai lelkész és országggyűlési képviselő is.  Ő az 1860-as években Újkígyóson kezdett el  méhészettel foglalkozni, majd később, 1878-ban az Országos Magyar Méhészeti Egylet társalapítójaként is sokat tett azért, hogy a magyar méz külföldön ismertebbé váljon. Az Egylet elnökeként elérte, hogy a szervezet kapjon állami segélyt, illetve támogassa a kormány egy mintaméhészet kialakítását a Városligetben, Budapesten. Többször felszólalt annak érdekében, hogy  a papneveldék és tanítóintézetek oktatási programjába is bekerüljön a méhészet.

Az apátnak sikerült 1882-ben Erzsébet királynét megnyernie az Egylet fővédnökének, aki anyagi támogatást is nyújtott a magyar méhészeknek; évenként 100 korona adomány (Ferenc József is adományozott, ő évenként 200 koronát). 1896-ban terjesztették fel a magyar méhészeti kongresszuson, hogy az elemi csapások vagy egyéb csapások által sújtott méhészeket segítő alapítvány neve legyen: Erzsébet királyné alapítvány. Ez mutathatja, hogy Erzsébet királyné személye milyen sokat jelentett a méhész társadalomnak, pedig az alapítvány tőkéjét a kongresszus tiszta jövedelme fedezte, nem pedig a királyné segélye, vagy adománya.

A plébánosapát már évekkel korábban találkozott az uralkodópárral, mikor először látogatást tettek Gyulára 1857-ben. Ferenc József és Erzsébet a látogatás során Ókígyóson és Újkígyóson is megálltak. A Weinckheim családnak itt volt kastélya, a  régi kastélynál diadalívet építettek a császári párnak. Ókígyóson a család egyetlen örököse, a 3 évesen árvaságra jutott Weinckheim Krisztina, a császári pár tiszteletére egy verset szavalt el, az akkor még csak 8 éves kislány. A grófnő egyik gyámja ekkor már Göndöcs Benedek volt. Weinckheim Krisztina később Erzsébet palotahölgye lett, valószínűsíthető, hogy ez a kapcsolódás is szerepet játszhatott abban, hogy ilyen kiemelt támogatásban részesítette Erzsébet királyné a Méhész Egyletet.

A Magyar Méh 1925.január/1. számában megjelent Göndöcs Benedekről szóló megemlékező cikkben  olvashatunk Erzsébet királynéról és Ferenc Józsefről is. Az idézetben az 1885-ben Budapesten megrendezett országos méhészeti kiállítás fogadtatásáról emlékezik meg a cikkíró: ,,Amint az öregúr (a cikk szerzője itt Göndöcs Benedekre utalhat) levelezéséből megállapítható volt; nagyon örült a sikernek, f(...) annak, hogy kiállítása úgy Őfelségének a királynak, mint Erzsébet királyné Őfelségének nag(...) tetszett, sőt a királyné látható örömmel fogadta az apát úr által felajánlott ibolyacsokro(..).” (A cikk bizonyos részei hiányosak. szerk.)

Ezek után felmerülhet az Olvasóban is a kérdés, vajon Erzsébet szerette-e mézet, fogyasztotta-e ezt az édes nedűt egyáltalán?

Erzsébet királyné, habár kényes volt az alakjára és a testsúlyának változására, kedvelte az édességeket, cukrászdákból is szívesen és rendszeresen rendelt különböző finomságokat. (Ha valakit ez a téma mélyebben érdekel, ajánlom figyelmébe Vas Viktória, kosztümös tárlatvezető kolléganőm blogbejegyzését: https://kastelymorzsak.blog.hu/2021/01/07/erzsebet_a_xx_szazadi_no_xx_szazadi_problemakkal )

,,Amikor Erzsébet császárné (családi gyalogtúrán volt)...szívesen fogyasztott húst, mézet, vajas kenyeret, tojásrántottát, császármorzsát és sajtot …”(1)- az idézet alapján feltehetőleg fogyasztotta, de eddig még további forrást nem találtam arról, hogy ő maga, vagy környezete említést tett volna arról, hogy a királyné különösképpen kedvelte volna a mézet. Erzsébet méhészetéről nem találtam, csak egy említést, a Magyar Méh 1935 októberében megjelent számában, a Különfélék rovatban, Hírességek a méhészek között alcím alatt: ,,Vagyonos, gondtalan férfiak, sőt nők és koronás fők is foglalkoznak méhészkedéssel. Így többek között Erzsébet és Zita királynéknak is volt méhészetük.”. Az újságíró sajnos nem tér ki részletesen arra, hogy ez hol lehetett pontosan. 

Továbbá egy forrásra leltem, amely Erzsébet méhészetéhez kapcsolódik, a cikk egy kaptárról közöl képet és leírást, mely egykor Erzsébet királyné tulajdonában volt. A Magyar Méh 1935. szeptemberében megjelent 9. számában közöl egy írást : Útijegyzeteimből. Az osztrák méhészeti múzeumban. címmel.  A cikkben a szerző azt írja, hogy ő maga nem hallott előtte az osztrák méhészeti múzeumról. A Bienenzuchtmuseum nevet viselő múzeum, a bécsi Práterben kapott helyet, azon belül az 1873-as bécsi világkiállításra emelt kiállítási pavilonjának, a Rotundának egyik részében. A múzeum 1900-tól működött 1937-ig, mikor egy súlyos tűzvész martalékává lett az épület.

Idézet a cikkből: ,,Az osztrák kaptárak közül van egy, amelyről külön is meg kell emlékeznem, ez a néhai Erzsébet királynénk kaptárja (l. A 3. képet). A kaptár egyesületi méretű, hátulkezelős és mint a fölirata is jelzi: ,,külön tetővel van ellátva, hogy a szabadban is föl lehessen állítani”."

Erzsébet királyné a gödöllői kastélyban is szívesen töltött időt a koronázási ajándékként kapott épületben, ahová egy évben akár többször visszatért. A Grassalkovich I. Antal gróf által emelt kastélyhoz gazdaság is tartozott, amelyben a feljegyzések szerint méhészkedés is zajlott. A településen a méhészetnek már a Grassalkovich-időszak előtt is volt hagyománya. A királyi időszak méhészeti tevékenységéről nem áll rendelkezésre információ. Később, a királyné halála után 1899-ben kezdeményezték, hogy Gödöllőn méhészeti mintatelep jöhessen létre, mely 1902-ben megnyitotta a kapuit.

A Gödöllői Méhész Egyesület tagjai által alapított Erzsébet Királyné Mézlovagrend mai is ápolja Erzsébet királyné és a méhészet kapcsolatának hagyományát, nevében is tiszteleg a királyné előtt.

Az Erzsébet királyné Mézlovagrend Nagymesterének, Sárosi Istvánnak külön köszönettel tartozom, hogy a téma iránt felkeltette az érdeklődésemet.

Demeter-Guba Erzsébet, múzeumpedagógus

(1) Gabriele Praschl-Bichler: Sisi, a fitnesz és a fogyókúra királynője, Gabo Kiadó, 2002, 172. oldal

Források: 

Paládi-Kovács Attila és szerzőtársai (szerk.), MAGYAR NÉPRAJZ (nyolc kötetben), AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST, 2001,  http://mek.niif.hu/02100/02152/html/02/42.html, utolsó letöltés: 2021.03.08.

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/m-1120C/meheszet-11E7F/ , utolsó letöltés: 2021.03.09.

http://www.elmenygazdasag.hu/hu/kiallitasok/kiallitasok7 , utolsó letöltés: 2021.03.09.

http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/digitarchiv/GONDOCS_Par-oszinte-szo-meheszet-gyumolcseszet-selymeszet_1884_OCR.pdf  , utolsó letöltés: 2021.03.09.

Magyar Méh 1925. (46. Évfolyam, 1. szám) január, 4. old. , http://www.adtplus.arcanum.hu , utolsó letöltés: 2021.03.09.

Magyar Méh, 1896. (17. évfolyam) 9-10. szám, 185. oldal,  http://www.adtplus.arcanum.hu , utolsó letöltés: 2021.03.09.

Magyar Méh, 1935. (56. évfolyam) 9-10. szám, 191-193. oldal,  http://www.adtplus.arcanum.hu , utolsó letöltés: 2021.03.09.

https://sites.google.com/site/amezeloallitasa/home/a-mez-gyoekerei , utolsó letöltés: 2021.03.10.

https://www.kozterkep.hu/42488/erzsebet-kiralyne-mellszobra, utolsó letöltés: 2021.03.10.

https://gyulakult.hu/p550/ , utolsó letöltés: 2021.03.09.

https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6nd%C3%B6cs_Benedek, utolsó letöltés: 2021.03.09.

https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/%C3%81llami_M%C3%A9h%C3%A9szeti_Gazdas%C3%A1g, utolsó letöltés: 2021.03.09.

https://www.ages.at/nc/themen/umwelt/bienen/?tx_abaagespublikationen_pi1[download]=SD0dPUBLIKATIONEN246ca83c18-190c-4449-9085-74538a90e9d7182015-03-17T10%3A30%3A43.642Z011&tx_abaagespublikationen_pi1[schema]=Publikation&type=2345, utolsó letöltés: 2021.03.09.