„Gyászbetűkkel van beírva Magyarország történetébe 1889. év január hó 30.

Gyászbetűkkel e szó: Mayerling.” (Kánya Emília: Rudolf trónörökös emléke)

Rudolf trónörökös, Erzsébet királyné és I. Ferenc József egyetlen fia, a magyar nép „Rezső királyfija” tragikus körülmények között meghalt 1889. január 30-án, Mayerlingben.

Halála megdöbbentette az egész birodalmat. A tragikus hírt még homályosabbá tett az udvar hallgatása és az ellentmondásos hírek. 1889. január 31-én a hivatalos sajtóhír a következő volt: „Ő császári és királyi Fensége Rudolf trónörökös f. hó január 30-án reggeli 7 és 8 óra közt, Baden melletti Mayerlingben levő vadászkastélyában, szívszélhüdés folytán hirtelen elhunyt”. Csak később hozták nyilvánosságra, hogy „a halál önkezűleg okoztatott”. A tragédia másik áldozatát, a fiatal Mary Vetsera bárónőt titokban temették el. A haláleset mélyen lesújtotta a királyi párt. Erzsébet királyné soha nem heverte ki fia elvesztését.

A temetés napján, 1889. február 5-én a király nyilatkozatot intézett az Osztrák–Magyar Monarchia népeihez és a hadsereghez. Magyarországon gr. Tisza Kálmán miniszterelnököt bízta meg, hogy hirdesse ki országszerte. „Kedves Tisza! Valódi szükségét érzi szívem, még a legfájdalmasabb gyász napjaiban közvetlenül szeretett népeimhez fordulni, hogy a megható ragaszkodás és kegyeletteljes hűség számtalan jeleiért, mindnyájuknak legbensőbb és kifogyhatatlan köszönetemet kifejezzem. — E végből mellékelve küldöm ebbeli nyilatkozatomat, melynek magyar koronám összes országaiban való megfelelő kihirdetésére Önt ezennel utasítom.” A napilapok február 6-án címoldalon jelentették meg – ahogyan írták – a „király manifesztumát”, azaz kiáltványát, az alábbi szöveggel:

Népeimhez!

A legsúlyosabb csapás, mely atyai szívemet érhette, drága, egyetlen fiamnak pótolhatatlan elvesztése, Engem, Házammal és hü népeimmel a legmélyebb gyászba borított.

Bensőmben megrendülve, alázatossággal hajlok meg az Isteni gondviselés ki nem fürkészhető határozata előtt s népeimmel a Mindenhatóhoz könyörgők: Adjon erőt, hogy uralkodói kötelmeimnek lelkiismeretes teljesítésében ne lankadjak, hanem követve ugyanazt az irányt, melynek változatlan megtartása ezentúl is a jövőre biztosítva van, a közjó és a béke áldásainak megőrzésére irányzott folytonos törekvésben bátran és bizalomteljesen kitartsak.

Vigaszt nyújtott azon tudat, hogy a legkeserűbb lelkifájdalom e napjaiban népeimnek mindenkor tapasztalt szívélyes részvéte környez, s hogy minden oldalról, minden körből, közelből és távolból, városból és faluról, e részvétnek oly sokféle és olyannyira megható nyilatkozásait veszem.

Benső elismeréssel érzem, hogy a kölcsönös szeretet és hűségnek az a köteléke, mely Engemet és Házamat Monarchiám minden népével összeköt, a megpróbáltatás ily nehéz óráiban csak még inkább megerősödik és megszilárdul, s azért szükségét érzem annak, hogy részemről s a császárné és királyné, forrón szeretett Hitvesem részéről, valamint mélyen sújtott Menyem nevében is a gyászunkon való szeretetteljes részvétnek mindezen nyilvánulásait szívem mélyéből megköszönjem.

E mélyen érzett köszönettel, hü népeimmel egyetemben fohászkodom az Isten kegyelmes segedelmeért, a további együttműködéshez egyesült erővel a haza üdvére.

Kelt Bécsben, 1889. évi febr. hó 5-én.

Ferenc József, s. k.

1. Ferenc József nyilatkozatát az emberek nemcsak az újságok címoldalán olvashatták, hanem falragaszokon is az utcákon. A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum gyűjteményébe bekerült nyomtatvány méretéből adódóan (42x34 cm) egy ilyen plakát lehetett.

A sokszorosított példány id. Poldini Ede és Társa budapesti nyomdájában készült.

Kaján Marianna