Mitológiai ábrázolások a gödöllői kastélyban - V. rész
Herkules-kút
Mitológiai ábrázolások a gödöllői kastélyban
A kastély és a park barokk pompájához hozzátartoztak régmúlt korok hőseinek és hősnőinek ábrázolásai, hiszen történetük a klasszikus műveltség része volt, ismeretüket a kifinomultság velejárójának tekintették. Számos ilyen kép és szobor fenn is maradt, mivel a későbbi korokban is értékelték, megőrizték őket. Ezekből válogatunk minisorozatunkban.
Herkules-kút a díszudvaron
A kastély belső udvarának nyári tikkasztó melegét egy falikút enyhíti, amely még a barokk idők emléke. Vizét a Pazsak forrás felduzzasztásával a Kálvária belsejében kialakított medencéből nyerte, amely a Felsőpark szökőkútjait, akkori nevükön ugrókútjait is táplálta. 1996-ban Soós László restaurátor állította helyre a kutat és a szobrot, amely manapság is működik.
Az oroszlánt fojtogató hős alakja régi történetet idéz az antik görög-római mitológiából: Herkules (vagy görög nevén Héraklész) tizenkét feladatának első próbáját, a nemeai oroszlán legyőzését. A küldetést az oroszlán lenyúzott bőrével kellett igazolnia, ami két okból is lehetetlennek tűnt. A bestia ugyanis, amely ekkor már régóta rettegésben tartotta Nemea környékét, isteni ivadék volt, így varázserő védte. Bőrén nem hatolt át semmi, fegyver nem árthatott neki. Mikor Herkules először megküzdött vele, összes harci eszköze, íja és nyilai, olajfa buzogánya és bronz kardja is csődöt mondott. Sikerült beszorítania egy barlangba, és utána mászva, életét kockáztatva puszta kézzel kellett leterítenie. Miután nagy nehezen megfojtotta, a megnyúzásával is hosszasan küzdött, és úgy tűnt mégsem sikerül kiállnia a próbát, mivel a bőr az állat pusztulása után is sérthetetlen maradt. Végül Pallasz Athéné (vagy római megfelelőjeként Minerva) sietett öregasszony képében hősünk segítségére, és megsúgta neki, hogy a bőrt az állat saját karmait használva tudja felhasítani és lenyúzni. Ezzel az isteni segítséggel Herkulesnek végül sikerült teljesítenie az első próbát.
Az oroszlánbőrt ettől kezdve pajzsként hordta magán és ábrázolásain szinte védjegyévé vált, egészen addig, amíg Omphalé lűd királyné rabszolgaságába nem került, aki kicsalta, más mesélők szerint szerelmi ajándékként megkapta tőle és saját maga viselte. De ezt a történetet már egy másik kőtöredék meséli tovább a kastélyparkban: a nemrégiben bemutatott Omphalé szobra.
Kovács Éva Marianna
Herkules-kút a gödöllői kastély díszudvarán (Fotó: Faludi Ildikó)