„Gyászbetűkkel van beírva Magyarország történetébe 1889. év január hó 30.

Gyászbetűkkel e szó: Mayerling.” (Kánya Emília: Rudolf trónörökös emléke)

Rudolf trónörökös, Erzsébet királyné és I. Ferenc József egyetlen fia, a magyar nép „Rezső királyfija” tragikus körülmények között meghalt 1889. január 30-án, Mayerlingben.

Halála megdöbbentette az egész birodalmat. A tragikus hírt még homályosabbá tett az udvar hallgatása és az ellentmondásos hírek. 1889. január 31-én a hivatalos sajtóhír a következő volt: „Ő császári és királyi Fensége Rudolf trónörökös f. hó január 30-án reggeli 7 és 8 óra közt, Baden melletti Mayerlingben levő vadászkastélyában, szívszélhüdés folytán hirtelen elhunyt”. Csak később hozták nyilvánosságra, hogy „a halál önkezűleg okoztatott”. A tragédia másik áldozatát, a fiatal Mary Vetsera bárónőt titokban temették el. A haláleset mélyen lesújtotta a királyi párt. Erzsébet királyné soha nem heverte ki fia elvesztését.

A temetés napján, 1889. február 5-én a király nyilatkozatot intézett az Osztrák–Magyar Monarchia népeihez és a hadsereghez. Magyarországon gr. Tisza Kálmán miniszterelnököt bízta meg, hogy hirdesse ki országszerte. „Kedves Tisza! Valódi szükségét érzi szívem, még a legfájdalmasabb gyász napjaiban közvetlenül szeretett népeimhez fordulni, hogy a megható ragaszkodás és kegyeletteljes hűség számtalan jeleiért, mindnyájuknak legbensőbb és kifogyhatatlan köszönetemet kifejezzem. — E végből mellékelve küldöm ebbeli nyilatkozatomat, melynek magyar koronám összes országaiban való megfelelő kihirdetésére Önt ezennel utasítom.” A napilapok február 6-án címoldalon jelentették meg – ahogyan írták – a „király manifesztumát”, azaz kiáltványát, az alábbi szöveggel:

Népeimhez!

A legsúlyosabb csapás, mely atyai szívemet érhette, drága, egyetlen fiamnak pótolhatatlan elvesztése, Engem, Házammal és hü népeimmel a legmélyebb gyászba borított.

Bensőmben megrendülve, alázatossággal hajlok meg az Isteni gondviselés ki nem fürkészhető határozata előtt s népeimmel a Mindenhatóhoz könyörgők: Adjon erőt, hogy uralkodói kötelmeimnek lelkiismeretes teljesítésében ne lankadjak, hanem követve ugyanazt az irányt, melynek változatlan megtartása ezentúl is a jövőre biztosítva van, a közjó és a béke áldásainak megőrzésére irányzott folytonos törekvésben bátran és bizalomteljesen kitartsak.

Vigaszt nyújtott azon tudat, hogy a legkeserűbb lelkifájdalom e napjaiban népeimnek mindenkor tapasztalt szívélyes részvéte környez, s hogy minden oldalról, minden körből, közelből és távolból, városból és faluról, e részvétnek oly sokféle és olyannyira megható nyilatkozásait veszem.

Benső elismeréssel érzem, hogy a kölcsönös szeretet és hűségnek az a köteléke, mely Engemet és Házamat Monarchiám minden népével összeköt, a megpróbáltatás ily nehéz óráiban csak még inkább megerősödik és megszilárdul, s azért szükségét érzem annak, hogy részemről s a császárné és királyné, forrón szeretett Hitvesem részéről, valamint mélyen sújtott Menyem nevében is a gyászunkon való szeretetteljes részvétnek mindezen nyilvánulásait szívem mélyéből megköszönjem.

E mélyen érzett köszönettel, hü népeimmel egyetemben fohászkodom az Isten kegyelmes segedelmeért, a további együttműködéshez egyesült erővel a haza üdvére.

Kelt Bécsben, 1889. évi febr. hó 5-én.

Ferenc József, s. k.

1. Ferenc József nyilatkozatát az emberek nemcsak az újságok címoldalán olvashatták, hanem falragaszokon is az utcákon. A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum gyűjteményébe bekerült nyomtatvány méretéből adódóan (42x34 cm) egy ilyen plakát lehetett.

A sokszorosított példány id. Poldini Ede és Társa budapesti nyomdájában készült.

Kaján Marianna

Gróf Grassalkovich Antal 1739-ben kezdi el élete fő művét megépíttetni: a gödöllői uradalom középpontjában lévő kastélyát. A barokk stílusban emelt kettős U alakú épület kettős kupolájával irányadó volt a kortársak számára, nem véletlenül hívják “gödöllői típusnak” az erre hasonlító főúri lakokat. Szinte élete végéig bővíti a családi rezidenciáját, amellett, hogy templomokat, iskolákat is építtet. Utódai halála után már csak belső átalakításokat végeznek, nem is kicsinyeket.

Hat gyermeke közül Antal (1734-1794) fia örökli a birtokot, ám családi rezidánciáját Pozsonyivánkán rendezi be. Felesége herceg Esterházy Anna Mária (1739-1820), akinek édesapja az az Esterházy “Fényes” Miklós, akihez a fertődi Esterházy-kastély felvirágzása köthető. Eszterháza a színművészet, a zene, a képzőművészetek központjává vált Mária Terézia uralkodása (1740-80) idején. A hercegi udvar hangversenymestere nem más volt, mint az európai hírű Joseph Haydn. 

Grassalkovich II. Antalnak tehát két igen markáns példa lebegett szeme előtt: édesapja mecénási tevékenységét tovább vitte, ám nem az építészetben, hanem apósát követve a művészeteket kezdte el pártolni. Kezdetben a pozsonyi illetve a pozsonyivánkai kastélyban rendeztek színházi előadásokat, majd apósa mintájára II. Antal is alapított egy 24 tagú (vonós) zenekart.

I.József (1780-90) birodalmi hercegi címet adományozott a Grassalkovich családnak. A rangemelésnek azért is volt nagy jelentősége, mert ebben a korszakban a magyar főnemesi hierarchiában csupán a Batthyányiak és az Esterházyak egy-egy ága viselt hercegi címet. Mindennek reprezentációs vonzata is volt, így II. Antal számítva a hercegi címre, 1782-85 között felújíttatja a gödöllői kastélyát, ami addigra kissé divatjamúlttá vált. Az épületegyüttes külső látványában már az ekkorra teret hódító klasszicizáló későbarokk stílus elemei jelentek meg. A belső átalakítások közül pedig a második U alak déli szárnyának átépítését kell kiemelnünk. Három szint egybebontásával kialakítottak egy 120 fő befogadására képes színházat. Falai a korszaknak megfelelően klasszicizáló későbarokk festésűek, részletgazdag, vidám színekkel. A nézőtér két bejárattal rendelkezik, az egyik a belső udvarról érhető el, a másik a páholy alatt a kastélyba vezet, hiszen a színház maga az épület egyik szárnyában rejtőzik. A játéktér másfél méterrel magasabban helyezkedik el, ami a korban jellemző kulisszás rendszerű, mechanikus szerkezetekkel ellátott volt. A nézőtér hátsó fele felett található a hercegi páholy, ahonnét a legjobb kiállítás nyílt. Csak meghívóval lehetett részt venni az előadásokon, jegyet nem lehetett váltani, a meghívottak közül is, csak kevesek foglalhattak helyet a páholyban, a hercegi pár mellett. A hercegi udvar több heti gödöllői tartózkodása alatt budai és pesti színtársulatok fordultak meg a kastély színpadán a Grassalkovichok és környékbeli nemesek örömére. A zenét II. Antal saját zenekara szolgáltatta, akiket az északi oldalon, a róluk elnevezett Muzsikus-szárnyban helyeztek el (jelenleg ez még felújítás előtt áll, ám romtúra keretében megtekinthető). A zenetörténetben is a barokk a legnagyobb formaalkotó korszak, a máig használatos zenei formák és műfajok ekkor keletkeztek: opera, oratórium, kantáta, szonáta, concerto, fúga, szvit. 

A színház szomszédságában található a déli oldalon a kastély lovardája. Mindkettő szoros összeköttetésben állt a kastély sörpincével. A két részre osztott teremben tárolták és szolgálták fel a seritalt és egyéb üdítőket. E hármas egység az úri szórakozás magas színvonalát képviselte, nem beszélve a herceg Grassalkovich II. Antal és neje vendégszeretetéről. 

 A Barokk színház rekonstrukciós rajza (Kralovánszky Réka, 1988)

*kortárs utazó megnevezése (Vályi Nagy András: Magyar Országnak leírása II. Budán, 1799.)

Villangó-Török Ivett

 (A cikk eredeti helye: GDL Pelikán 2022.június 23. 3.évf. 3.szám 19. old.)